„A magyar kormány nem avatkozik bele a romániai magyar szerveződések ügyeibe”

Népszabadság - Móricz Simon

- Igaz, hogy csaknem hat éves szünet után még nyáron összeülhet a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), illetve megrendezik a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát (KMKF) is.

– Nyár után összehívjuk a MÁÉRT-et és a KMKF-et is. Levelet írtam valamennyi korábbi MÁÉRT-meghívottnak. Kértem őket, tegyenek javaslatokat, milyen témákat szeretnének megvitatni, min akarnak változtatni a korábbi gyakorlathoz képest. A beérkező válaszok alapján döntünk majd a MÁÉRT és a KMKF napirendi pontjairól. Szerintem érdemes volna a MÁÉRT-en az Európai Unióban már bevált, - a szóban forgó országok alkotmányait tiszteletben tartó -, autonómia-formákról beszélni, de nem kívánom azt a benyomást kelteni, hogy mi ex catedra mondjuk meg, miről szóljon ez a két fórum.

- Bugár Bélának, a szlovákiai Híd elnökének is küldött levelet. A júniusi szlovákiai választások előtt Ön és Orbán Viktor kormányfő vele nem, Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának vezetőjével viszont találkozott. A választási eredmény ismeretében nem gondolja, hibás taktika volt az egyoldalú támogatás?

- Természetesen Bugár úrnak is küldtem levelet. A kiindulási pont azonban a MÁÉRT érvényes statútuma, amely értelmében az önmagukat magyar pártként meghatározó politikai szervezetek kapnak meghívást. Az Bugár Béláék dolga, hogy ők miként határozzák meg magukat, a MÁÉRT alapelve összeegyeztethető-e az ő politikai identitásukkal. Nemzetpolitikai stratégiai célokból rendkívül fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medence országaiban legyenek etnikai magyar pártok, ugyanis ezek akadályozhatják meg az asszimilációt, ezek a legalkalmasabbak a magyarság érdekeinek képviseletére. Természetesen a határon túli magyarságnak jogában áll ideológiai-, vagy rétegérdekek alapján pártot választania. Ennek is van hozadéka, de szerintem ez a politizálás már sodródás az asszimiláció felé.

- A szlovákiai választások eredménye azt mutatja: az etnikai alapú magyar párt nem jutott be a parlamentbe, a magyar-szlovák összefogást hirdető Híd viszont kormányzati erő lett.

- A nemzetpolitikai szempontokat sosem szabad alárendelni aktuálpolitikának. Szlovákiában igenis él akkora lélekszámú magyarság, ráadásul érte őket az elmúlt években annyi sérelem, ami indokolja egy etnikai alapú magyar párt létét. Nézze, nem állítanám szembe azt, ha a határon túli magyarok etnikai vagy valamilyen más alapon politizálnak. Minden határon túli magyar politikussal szeretnénk kapcsolatot tartani, de ez a kapcsolat érthetően más egy etnikai alapú és például egy ideológia alapú politikai szerveződés esetében. A Magyar Koalíció Pártjával egyébként a Fidesz-KDNP azért is tart fenn szoros viszonyt, mert az Európai Parlamentben mindkét párt az Európai Néppárt tagja. Az uniós konzervatív politikai család tagja még a Kárpát-medencében az RMDSZ, és Tőkés László is.

A miniszterelnök-helyettes liberális nézeteket vall a kettős állampolgárság kapcsán
Népszabadság - Móricz Simon - Apropó, RMDSZ. Miniszterelnök-helyettesként az Ön első külföldi útja Romániába vezetett. A látogatás sokak szerint fordulatot jelent, mivel külön nem találkozott a Fidesz által korábban látványosan felkarolt és az RMDSZ-szel majd Tőkés Lászlóval is konkuráló, Szász Jenő nevével fémjelzett MPP képviselőivel.

-  Az erdélyi helyzet egyértelmű: súlyos következményekkel jár, ha az etnikai alapú magyar politika kiesik a bukaresti parlamentből. Amennyiben Romániában megszűnik a magyar parlamenti képviselet, az a veszély fenyeget, hogy a román pártok ideológiai alapokon „szívják fel” az erdélyi magyar értelmiséget. Már régóta próbálkoznak is a „csábítással”. A magyar etnikai politika csak minél szélesebb magyar összefogással tud bekerülni a bukaresti törvényhozásba. Iránymutatónak tekintem a Tőkés László által támogatott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, mert az is az egységet erősíti. Az összefogás eredménye megmutatkozott például az Európai Parlamenti választásokon. Ami az MPP-t illeti, a párt képviselőjével találkoztam Sepsiszentgyörgyön, ahová a székelyföldi megyei vezetőket és polgármestereket hívtuk el. 

- Vagyis azt üzenik az RMDSZ-szel rivális MPP-nek: új helyzet van, s jobban teszik, ha kiegyeznek Tőkéssel és Markóval?

- Azt távolról sem állítom, hogy Erdélyben rendben mennek a dolgok. A magyar politika támogatottsága egyre csökken. A negatív trend nem magyarázható pusztán az erdélyi magyarság csökkenésével, mert a szavazatvesztés mértéke ennél nagyobb. Ebben nyilván benne van a magyar szavazók kritikája az RMDSZ-ről, és a magyar szervezetek marakodása miatti kiábrándultság. A sokszínű erdélyi magyar politikai élet összefogása változatlanul stratégiai cél – másként nem lehet stabilan átlépni a parlamenti küszöböt. Minden, ami az összefogás ellen irányul, - akár az egyik, akár a másik oldalról - az pont az etnikai magyar politikai érdekképviseletet teszi kockára. A magyar kormány nem avatkozik bele a romániai magyar szerveződések ügyeibe. Azt viszont mindenkinek látnia kell: ha az etnikai magyar érdekképviselet kiesik a bukaresti parlamentből, oda roppant nehéz lesz visszakerülni. S még erősebbé válik a kísértés, hogy az erdélyi magyar értelmiség ideológiai alapon integrálódjon a román pártokba.

- Romániában tárgyalva Ön az erdélyi magyarság nevében is köszönetet mondott Traian Basescu elnöknek a magyarországi kettős állampolgárságot illető pozitív hozzáállásáért. Az autonómia, különösen a Székelyföld területi autonómiája változatlanul vörös posztó a román politikai elit szemében.

- A mostani romániai utam két legfontosabb aktuális témája a kettős állampolgárság és az erdélyi magyar oktatás szempontjából kulcsfontosságú tanügyi törvény volt. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy a kettős állampolgárság ügyében nem állt össze a „kisantant”. A hét szomszédunk közül csak egyben, nevezetesen Szlovákiában tört ki hisztéria. Ami az autonómiát illeti, mi az EU-ban már bevált területi és kulturális autonómia-formákat támogatjuk. A magyar-román viszonyban van egy sor vitatott kérdés, ilyen az autonómia vagy a ciános aranybányászat. Mindig abban kell előre lépni, ahol erre lehetőség nyílik.

- Szlovákiában új kormány lépett hivatalba. Sokak szerint a megromlott politikai viszony kölcsönös engedményekkel hozható helyre, milyen gesztusokra kész az Orbán-kormány?

 - Naivitás lenne azt hinni, ha más tartalmú kettős állampolgársági törvényt hoztunk volna, akkor a szlovák politika, különösen a Fico-Slota-koalíció nem lendült volna frontális támadásba. Ez az a koalíció, amely egy sor kérdésben - a Benes-dekrétumok, Malina Hedvig, a dunaszerdahelyi rendőri erőszak ügyében, a nyelvtörvénnyel vagy Sólyom László államfő beutazásának megakadályozásával - egyetemes emberi jogokat sértett meg. Az Iveta Radicova vezette új szlovák kormánnyal nyitottak vagyunk a párbeszédre. Gesztusokra is. Ezzel együtt az egyetemes emberi jogokból eredő nemzeti érdekeinket nem tehetjük függővé egy másik ország politikájától. A kettős állampolgársággal olyan törvényt hoztunk, ami természetes a szomszédok többségénél. Bukarestben éppen ezért üdvözöltem, hogy Romániában olyan kitűnő állampolgársági törvényt alkottak, amely megfelel nekünk is. Semmi veszélyt nem látok abban, ha egy pilisszentkereszti szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Viszont ugyanúgy elvárom, hogy a szlovákok se tekintsék nemzetbiztonsági kockázatnak, ha valaki Dunaszerdahelyen magyar állampolgárságért folyamodik. Ebben liberális vagyok, mert azt vallom: mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.

- A szavaiból az tűnik ki, hogy a Szlovákiától jóval több gesztust és engedményt vár el. A kettős állampolgárság pedig alapvetően érinthetetlen.

- Még egyszer szeretném leszögezni: Magyarország nem fogadott el olyan törvényt, amely szembe menne az Európai Unió vagy a környező országok gyakorlatával. A Fico-Slota-koalíció viszont mondjuk a botrányos nyelvtörvénnyel súlyosan megsértette az alapvető emberi jogokat. Milyen dolog az, hogy egy felvidéki magyar orvos nem beszélhet magyarul a magyar asszisztensével, s ha mégis azt teszi, akkor megbüntethetik? Vagy ha a szlovák állampolgárság elvesztésével fenyegetik azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot? Úgy látom, az új szlovák kormány számára is tarthatatlanok ezek a diszkriminációk. A jövőre nézve jó kiindulási alap lehet, ha az alapvető emberi jogok érvényesülését tekintjük mérvadónak.