Aggályokkal jön az új amerikai nagykövet
Helyi idő szerint csütörtök délután az amerikai szenátus külügyi bizottságában meghallgatták Colleen Bradley Bellt, az Egyesült Államok leendő magyarországi nagykövetét. A hollywoodi producert Barack Obama jelölte az Egyesült Államok budapesti nagykövetének. Nyitóbeszédében Bell hangsúlyozta: Magyarország az USA közeli szövetségese. Mindkét ország az EBESZ és a NATO tagja. Kiemelte, hogy Magyarország jelen van Afganisztánban, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában, illetve azt is, hogy Magyarország „aktív és konstruktív" támogatója az amerikai törekvéseknek, amelyek az izraeli–palesztin, illetve a szíriai konfliktus megoldására irányulnak.
Ezután áttért arra, hogy az elmúlt két évben az Egyesült Államok több ízben kifejezte aggodalmát amiatt, hogy sérült a demokratikus „fékek és ellensúlyok" rendszere, csakúgy, mint például az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlensége. Utóbbi – jelezte Bell – a befektetőket is aggodalommal töltötte el. Hangsúlyozta: ezekkel az aggodalmakkal az Egyesült Államok nincs egyedül, az Európai Unió is kifejezte aggodalmát emiatt.
Bell beszélt a szélsőjobboldal megnyilvánulásairól is. Ennek kapcsán elmondta: egy demokrácia nagyon fontos alapeleme a pluralizmus, és bár a szélsőséges megnyilvánulások egyre nagyobb teret nyernek szerte a világon, Magyarországon aggasztóbb a helyzet, mint máshol. – Kulcsfontosságú lesz munkámban, hogy fellépjek a szélsőséges megnyilvánulások és az antiszemitizmus ellen. Konstruktív, ám néha nehéz a párbeszéd a kormánnyal – tette hozzá.
Ami a jelen lévő szenátorok kommentárjait illeti, a marylandi Ben Cardin szerint Magyarország elkötelezettsége a Helsinki Bizottság alapelvei iránt aggodalomra ad okot. Cardin emlékeztetett, hogy a magyar kormány emlékművet tervez állítani a német megszállás évfordulójára, és azt firtatta, hogy a magyar kormány ezzel minden felelősséget a németekre akar-e hárítani a második világháborúban elkövetett bűnökért.
Cardin azt is elmondta: az Egyesült Államok még nem érzékelte, hogy a magyar kormány olyan erőteljes hangon elítélte volna a Jobbikot, mint azt az amerikai diplomácia elvárja, ehelyett politikai játszmákra használja a szélsőségesek előretörését. Hangsúlyozta, hogy más országokban is vannak szélsőségesek, de Magyarországgal ellentétben ott a hatalmon lévő kormányok élesen elhatárolódnak tőlük. Figyelmeztette Bellt, hogy ha nagykövet lesz, nagyon kemény hangon kell felszólalnia a szélsőségesek térnyerése ellen. „Felelősségünk, hogy egyenesek legyünk a barátainkkal, ha azok nem a jó úton haladnak” – mondta Cardin.
A nagykövetjelölt erre úgy válaszolt, a „szavát adja”, hogy betartatja a magyar kormánnyal azt az ígéretét, hogy nem lép szövetségre a Jobbikkal.
A meghallgatás levezető elnöke, Chris Murphy connecticuti demokrata szenátor az Orbán-kormánynak 2011 októberében átadott emlékezetes szóbeli diplomáciai jegyzékkel kapcsolatban megjegyezte, aránylag ritka, hogy az Egyesült Államok a nagykövetségén keresztül mondja meg egy országnak, mi nem tetszik neki. Murphy szerint a demokratikus intézményrendszer leépítését célzó magyar kormányzati erőfeszítések – például az alkotmánybíróság és a jegybank függetlenségének a felszámolása – együtt veszélyes precedenst teremtenek.
John McCain nem volt elégedett a válaszokkal
Bellt John McCain arizonai republikánus szenátor, volt elnökjelölt is faggatta. Mindhárom jelölttől megkérdezte, jártak-e már az országban, ahová készülnek. Ekkor derült ki, hogy Bell tavaly márciusban már volt Magyarországon.
McCain ezután azt tudakolta Belltől, mit csinálna másképp, mint elődje, illetve hogy szerinte veszélyben van-e a demokrácia Magyarországon. Azt is megkérdezte, vajon melyek az Egyesült Államok stratégiai érdekei hazánkban. Bell nem válaszolt egyértelműen a kérdésekre, azt hangsúlyozta, hogy kinevezése esetén az USA üzleti érdekeiért dolgozna, illetve tovább folytatná a párbeszédet a magyar kormánnyal, és kifejezné az amerikai aggodalmakat.
A látványosan Bellre és Magyarországra koncentráló McCain láthatóan nem volt elégedett a válaszokkal. Nem csak Belléivel: az izlandi és a norvég nagyköveti poszt várományosát (Robert C. Barbert és George James Tsunist) a magyarországi nagykövetjelölttel párhuzamosan, csütörtökön hallgatták meg. McCain erősen szarkasztikus hangon nevezte „hihetetlenül jól felkészültnek” őket.
Közel 300 ezer dollárt gyűjtött Obamának
Bell már a negyedik nő lenne az USA budapesti nagykövetsége élén. A számos kaliforniai jótékonysági intézményben is aktív jelölt eredeti végzettsége politológus és közgazdász. Jelentős összegeket – eddig több mint 293 ezer dollárt – gyűjtött Obama tavalyelőtti elnökválasztási kampányához és más ügyekre is demokratáknak. Az egyik adományszerző estélyen még a Grammy-díjas Foo Fighters is fellépett.
Az nem meglepő, hogy ismét politikai kinevezett, és nem karrierdiplomata tölti majd be az amerikai nagyköveti posztot Budapesten: 1994 óta Magyarországra mindig politikai kinevezett érkezett Amerikából, legtöbbször olyanok, akik jelentős pénzt gyűjtöttek az elnök kampányához.
Bell hollywoodi producer, ő hozta össze többek között a Gazdagok és szépek című szappanoperát is. A 46 éves, négygyermekes Bell neve már nem sokkal a tavaly novemberi elnökválasztás után felmerült, mint valamilyen nagyköveti poszt várományosa. Idén nyáron lehetett először arról hallani, hogy az elnök Budapestre nevezheti ki.
