Előzőleg amerikai és francia részről jelezték már a távozás - a korábban rögzített 2014 végi kivonuláshoz képest - egy évvel előrehozott szándékát. 2014-re így a szövetségeseknek a támogató-, és kiképzőszerep maradna. Hivatalosan ugyanakkor továbbra is 2014 vége marad az atlanti szövetség kivonulásának céldátuma: ezt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ismét megerősítette. A miniszteri tanácskozás, amely a májusi, chicagói NATO-csúcsot volt hivatott előkészíteni, a középtávú tervezés jegyében az afgán kormányerők létszámával és költségeivel is foglalkozott. A helyi rendfenntartók száma 2014-re 350 ezer főre bővülhet, de egyes NATO-tagországok, így a franciák inkább negyedmilliós körüli „honi sereget” akarnak látni, mert könnyebben finanszírozhatónak tartják, miután a gazdasági válság nyomán a fejlett szövetséges országok védelmi büdzséje is megcsappant.

Rasmussen az egész nemzetközi közösséget felszólította, azon belül is Afganisztán szomszédait (a hírmagyarázók szerint Indiát, Kínát és Oroszországot), hogy többmilliárd dolláros pénzalappal járuljanak hozzá a közép-ázsiai ország stabilizálásához a nyugat 2014-es kivonulása után. A NATO így is fizetni készül a mintegy hatmilliárd dolláros éves büdzsé legnagyobb részét. - Az atlanti szövetség az átadási folyamat 2014-re tervezett lezárása után sem hagyja magára Afganisztánt – hangsúlyozta Brüsszelben Hende Csaba honvédelmi miniszter, hozzátéve: „rendben halad Afganisztánban a folyamat, amelynek során a NATO vezette nemzetközi erő (ISAF) fokozatosan, tartományról tartományra és térségről térségre haladva átadja a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget és az ahhoz kapcsolódó feladatköröket az afgán fegyveres erőknek”