Kína és Dél-Korea azonnal tiltakozott Abe demonstratív látogatása ellen, Washington csalódottan fogadta az eseményt. A kormányfő annak ellenére ment el a császári palotától nem messze lévő sintó szentélybe, hogy biztos lehetett abban, lépésével magára haragítja a két szomszédos országot, amelyet Japán brutális agresszióval szállt meg a világháborúban.

A Jaszukuni-szentély a háború 2,5 millió japán áldozata mellett 1978 óta 14 elítélt háborús főbűnös emlékét is őrzi. Hivatalban lévő miniszterelnök hét év után először ment el az imahelyre, amelyet Koidzumi Dzsunicsiró korábbi miniszterelnök 2001 és 2006 között minden évben felkeresett.

A csütörtöki látogatást Abe éppen hivatalba lépésének első évfordulójára időzítette. Az esemény után közvetlenül Abe Sindzó újságírók előtt félreértésnek nevezte, hogy a Jaszukuni-szentély felkeresése a háborús bűnösök előtti tiszteletadás lenne.

Abe Sindzo miniszterelnök

E látogatások "sajnálatosan döntően politikai és diplomáciai kérdéssé váltak" - mondta, hozzátéve, hogy nem állt szándékában "figyelmen kívül hagyni Kína és Dél-Korea népének érzéseit". Peking azonnal élesen elítélte a látogatást. A kínai külügyminisztérium "a kínai lakosság számára teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Abe eljárását, s hozzátette: "Japánnak vállalnia kell majd ennek következményeit".

A látogatás "súlyosan megsértette az ázsiai népek érzéseit, és újabb jelentős akadályokat emelt a kétoldalú kapcsolatokban" - hangoztatta a külügyi nyilatkozat. "Japánnak magától is tudnia kellett, milyen hatalmas diplomáciai ellenhatást vált majd ki egy miniszterelnöki látogatás a Jaszukuni-szentélyben" - nyilatkozta egy dél-koreai kormányzati tisztségviselő.

"A diplomáciai hatás hatalmas lesz" - tette hozzá a név nélkül nyilatkozó szöuli forrás. A szentélynél tett miniszterelnöki látogatás fokozni fogja a feszültséget a szomszédos államokkal - állapította meg csütörtöki közleményében a tokiói amerikai nagykövetség.

"Japán (Washington) értékes szövetségese és barátja. Mindazonáltal az Egyesült Államok csalódottan fogadta a japán kormány e lépését, amely növelni fogja a feszültséget szomszédaival" - olvasható a közleményben. Elítélte Abe lépését Tokióban Jamagucsi Nacuó, a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) koalíciós partnerének, az Új Komeitó pártnak az elnöke is. Jamagucsi sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, hangsúlyozva, a látogatásra annak ellenére került sor, hogy pártja ebben a kérdésben mindig "bölcsesség tanúsítására intett".

Peking és Tokió viszonya tavaly szeptember óta elmérgesedett, miután Japán a Kelet-kínai-tengeren államosított egy öt szigetecskéből álló - s Kína által is saját tulajdonnak mondott - lakatlan szigetcsoportot.

A feszültséget csak fokozta, hogy Abe idén áprilisban adományt küldött a Jaszukuni-szentélynek, s az imahelyet azóta kabinetjének több tagja is felkereste. Peking és Szöul minden alkalommal tiltakozott.

A szigetek körüli vita folyományaként Peking november 23-án bejelentette légvédelmi azonosító övezetének kiterjesztését néhány, a környező országok - Japán, Dél-Korea és Tajvan - által vitatott hovatartozású térségre. A szomszédokhoz fűződő viszonyt az is megterheli, hogy Abe Sindzó szükségesnek tartja Japán pacifista alkotmányának felülvizsgálatát és haderejének kibővítését.