A V4 sikersztori
A visegrádi csoport jele, a V4 nagyon jó és erősödő brand. Ezt többször is elmondta az MTA dísztermében csütörtökön Radoslaw Sikorski. A lengyel külügyminiszter kétnapos turnét tett a csoport országaiban azon alkalomból, hogy Varsó egy évre átvette a V4 soros elnökségét. A miniszter hasonló tartalmú beszédet mondott prágai és pozsonyi közönsége előtt is.
Sikorski nemcsak az eredeti visegrádi (1335-ös királyi) találka ma is érvényes üzenetéről biztosította hallgatóságát, de erőteljesen hangsúlyozta: a húsz éve létező csoport története folyamatos sikersztori. A kilencvenes évek elején mint sajátos „szürkületi övezetre” tekintettek országainkra, amelyek felvétele gondokat okozhat az európai közösségnek. Ma a tagságunk tény, olyan közösség ez, amely nem gondokat, hanem „az európai siker megtestülését” jelzi – hangoztatta. A jórészt informális csoportból Lengyelországot a népességszáma kiemeli, de a politikus hangsúlyozta, mennyire fontos kormánya számára a regionális partnereivel folytatott egyeztetés. Kiemelte a közösség szerepét a térség biztonságpolitikájában, a 2016-ra létrehozandó háromezer fős visegrádi harccsoport tervét.
A miniszter Budapesten is megismételte az EU erősítésére, az együttműködés elmélyítésére vonatkozó korábbi vitatott és dicsért elképzeléseit. Növelni kell a szervek demokratikus legitimációját – nyomatékosította. Sikorski emlékeztette hallgatóságát, hogy a V4 a világ tizenötödik gazdasági hatalma. Németország kereskedelme a négy országgal nagyobb, mint a Franciaországgal folytatott kereskedelme, nem beszélve a német–orosz árucseréről.
A kishitű visegrádiakat azzal is biztatta a lengyel miniszter, hogy jelentős politikai erőt képviselnek. Együttes szavazati erejük akkora az EU-ban, mint Németországé és Franciaországé együttvéve. És – tette hozzá – megnyerhetők a balti államok és a balkáni EU-tagok is érdekegyezés esetén. Ilyen alkalom lesz az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatos alkufolyamat, amelyben a V4 (és az esetleg hozzá csatlakozó más kohézióbarát államok) a fejlesztési alapok fenntartásában lesznek érdekeltek. Sikorski közölte: Lengyelország amellett van, hogy az EU-alapok a gazdasági növekedést szolgálják.
Lengyelország, amely most egy évre átveszi az elnökséget, kénytelen tudomásul venni a csoporton belüli ellentéteket. Szlovákia euróövezeti tag, ehhez kell igazodnia. Csehország nem akarja az európai intézmények olyan elmélyítését, mint a lengyelek. Magyarországnak „ügyei vannak Brüsszellel”. A lengyelek számára dilemma, hogyan lépjenek fel ezeket illetően. Sikorski szerint bizonyos helyzetekben van értelme, hogy Varsó politikai vezető szerepet játsszon a csoport nevében, míg más esetekben kötelességtudóan követi a visegrádi csoport soros elnöki tisztét betöltő országot. A legfontosabb, hogy határozottan tiszteljük egymást, és ne okozzunk kellemetlen meglepetéseket – mondta.
Martonyi János a kollégájához hasonlóan méltatta a magyar–lengyel barátság szerepét. Megerősítette, hogy szerinte is szüksége van az EU-nak Közép-Európára, a V4 pedig nem lehet Európa perifériája, hanem a szívében van a helye. A magyar külügyminiszter nem reagált lengyel kollégája konkrét témafelvetéseire, nem érintette az esetleges vitapontokat. Martonyi szintén fontosnak mondta az euróövezet megerősítését és azt is, hogy ennek ügyeiben a többi tagállam is részt vehessen. Célként jelölte meg az euróhoz való csatlakozást is. Martonyi előadásában arról is beszélt, hogy ellenzi a „többsebességes, többszintű Európára” vonatkozó elképzeléseket, a párhuzamos intézmények létrehozását.
Radoslaw Sikorski útja jelzi, hogy Lengyelország nem hagy fel az aktív külpolitikával. Budapesten is említette az Ukrajnával és Fehéroroszországgal kapcsolatos problémákat, a kelet-európai nyitás ügyét. Varsó csökkentené az Oroszországtól való energetikai függését, s jelentős anyagi és politikai beruházásokat is szán erre. A V4 elnöksége alatt – a miniszteri turné is ezt jelezte – felajánlja a partnereknek az együttes cselekvéssel szerezhető előnyöket. A fogadókészségről még nincsenek értekelhető adatok.
