A bukaresti napilap annak a felmérésnek a kapcsán írt erről, amelyet a CSOP közvélemény-kutató intézet készített a Kommunizmus Bűneit Kivizsgáló és a Romániai Száműzöttek Emlékezete nevű intézet megrendelésére. Románia lakosságának csupán tíz százaléka véli úgy, hogy szenvedést jelentettek számára a kommunizmus évei, ötven százalékuk kifejezetten jónak tartja a szocialista tervgazdálkodást. A megkérdezettek 83 százaléka vallja, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem szenvedett a diktatúrában, és 94 százalék azoknak az aránya, akik sem magukat, sem családjukat nem sorolják a kommunista rendszer ellenségei közé.

A megkérdezetteknek csupán 44 százaléka ért egyet a kommunista szimbólumok nyilvános használatának betiltásával, és alig egyharmada tartja fontosnak az átvilágítási törvényt. A mintavételhez összeállított csoport tagjainak 72 százaléka szerint az államnak biztosítania kellene a munkahelyeket, 44 százaléka az árszabályozást hiányolja, csaknem ugyanennyi azoknak a száma, akik lakáskiutalást is elvárnának az államtól. A megkérdezettek 15 százaléka azt szeretné, ha az állam betiltaná a politikai pártokat. A felmérés szerint a lakosság közel felének meggyőződése, hogy a kommunizmus önmagában helyes elv, csupán gyakorlati alkalmazása volt hibás, 38 százalék pedig pozitív fejleményként említi a szocialista társadalmi rendszer bevezetését a második világháború végén.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) a felmérés eredményeit úgy értékeli: az „örökös átmeneti korszak" eddigi húsz esztendeje elegendő volt ahhoz, hogy megszépítse az emberek emlékezetében a Ceausescu-féle "aranykort". Meglepő, hogy mennyire feledésbe merültek a diktatúra idején elszenvedett nélkülözések - írja a lap. Mégis - teszi hozzá - abban az időben nem voltak megélhetési gondok, sem munkanélküliek, nem volt lakáshiány. A szabadság teljes hiányát, a szakmai fejlődés akadályozását a legtöbben csupán másodlagos szempontnak tartják. Árnyaltabb értékelést ad a Romania libera, amelynek szerzője szerint az emberek csak látszólag sírják vissza a kommunizmus időszakát. Első látásra úgy tűnhet, hogy az emberek nagy része gyűlöli a kapitalizmust és a szabadpiacot, a központosított gazdaság újbóli bevezetésére vágyik. A mostani gazdasági válság okozta bizonytalanság és szorongás csak fokozza bennük ezt az érzést.

Csakhogy a felmérésben egyetlen kérdés sem szerepelt a magántulajdonnal kapcsolatosan - teszi hozzá. Ha megkérdezték volna őket erről - véli a cikk szerzője -, kiderült volna: a románok többsége ellenezné javainak felajánlását valamiféle „kollektív tulajdon” javára, amely biztosítaná az állam számára, hogy munkahelyeket teremtsen és újraossza a javakat. Az embereket a rendszerváltáskor kivívott szabadság nem érdekli, ehelyett milliomosok szeretnének lenni az állam pénzén - véli ugyanakkor az írás szerzője.