A rasszizmus újraéled Európában

Miközben a világ országainak vezetői az elmúlt napokban Nelson Mandela érdemeit méltatták – legyőzte a rasszista gyűlöletet és az apartheidet –, Európában az elhúzódó válság keltette érzelmek újraélesztik a félelmeket a zsidók és a cigányok körében. Az Európai Unióban a munkanélküliség 25 millió embert sújt, 80 millióan élnek szegénységben, miközben a faji megkülönböztetés és az idegenellenesség egyre erősebbé válik – állítja az El País.

A spanyol lap felidézi az ENSZ Fejlesztési Programja és az EU Alapvető Jogok Ügynöksége által 2011-ben Bulgáriában, Csehországban és Franciaországban több mint 100 ezer megkérdezettel készített felmérés eredményeit, következtetéseit. Eszerint az Európában élő cigány etnikum sokkal hátrányosabb gazdasági, szociális és egészségügyi viszonyok között él, mint a nem romák. A konkrét adatok között szerepel, hogy a cigányok 90 százaléka az országos szegénységi szint alatt él, egyharmaduk munkanélküli. A munkában álló romák 67 százaléka nem szakmunkát végez, miközben a nem cigány munkavállalóknak csak 6 százaléka. Az egyetemet végzett romák 30 százaléka munkanélküli, szemben a nem cigányok 14 százalékával. A romák 45 százaléka olyan házban vagy lakásban él, ahol nincs fürdőszoba vagy villany. Kelet-Európában gyakorlatilag kivétel nélkül elterjedt a szegregáció az általános iskolai oktatásban, ami eleve hátrányos helyzetbe hozza még a tehetséges cigány gyerekeket is.

A spanyol újság Budapestről küldött tudósítása bevezetőjében az egyik nem kormányzati szervezet adataira hivatkozik, miszerint a cigány közösségben a munkanélküliség 90 százalékos, miközben a magyarországi hasonló átlag 11 százalék. Magyarország lakosságának 40 százaléka él a szegénységi szint alatt, közülük egymillió cigány.

„Hetven éve félmillió magyarországi zsidót és százezer cigányt öltek meg a nácik Horthy Miklós fasiszta rendszerének együttműködésével” – emlékeztet az El País. Most megszületett az első magyarországi cigány párt, amely azt állítja, hogy már ötezer tagja van, és szándékában áll indulni a 2014-es magyar és az európai parlamenti választásokon is. Horváth Aladár, aki a párt szóvivője, úgy véli, hogy a romák helyzete romlott a populista Orbán Viktor kormányzata idején. „A faji és szociális megkülönböztetés intézményesült a kormányzati adminiszrációban, és meghatározó a médiában is”. Ugyan a párt nevében a cigány szó szerepel, Horváth azt állítja, hogy az ország valamennyi szegényét képviselni kívánják, minthogy a hatalom szemszögéből aki szegény, az cigány.

Az egyetlen roma az Európai Parlamentben Járóka Lívia, aki szerint a lakosság arányában legalább 21 képviselőjüknek kellene lennie a cigányoknak. A 39 éves Járóka elsősorban a kelet-európai iskolákban bevezetett szegregációt kifogásolja, ami szerinte súlyos hiba, hiszen az adott országoknak előbb-utóbb képzett munkaerőre lesz szüksége. (Az európai statisztikák szerint a roma gyerekek 40 százaléka jár ilyen szegregált iskolába.) Járóka maga az Orbán-kormányt támogató Fidesz tagja, s így védelmezi is a magyar kormányzat által meghirdetett „fokozatos roma integrációt”.

Furcsa – írja az El País tudósítója –, hogy az említett Cigány Párt alelnöke és ideológusa nem roma, hanem zsidó, ráadásul forgatókönyvíró. Szőke Sándor az, aki segít a romáknak visszaverni „a neonáci Jobbik párt félkatonai alakulatainak a támadását”, amely a harmadik legerősebb poltikai erő Magyarországon.

Szőke azzal magyarázza, hogy a romák segítségére sietett, hogy a magyar társadalom miatt kellett valaki, ha úgy tetszik, fehér ember, aki kiáll mellettük. Elismeri, hogy „nem a legjobb ötlet egy cigány pártot alakítani, de nincs más alternatíva, mert nincs olyan baloldal, amely megvédené őket, miután a fóbiában teljes az egység”. Mármint a „fehér magyarok között”. Szerinte a berlini fal leomlásától, 1989-től a cigányok sorsa tragikussá változott. „Ők alighanem az egyedüliek, akik elmondhatják, hogy jobban éltek a kommunizmusban”. A szocialista tábor többi országához hasonlóan a mesterségesen fenntartott állami ipar adott munkalehetőséget. A rendszerváltással a cigányok visszakerültek abba a helyzetbe, ahol a második világháború előtt, a Horthy-korszakban voltak. „Orbán jelenleg egy olyan alvó, feudális és klientelista társadalom élén áll, amely 1918 és 1944 között, a fasizmus születésekor volt” – állítja Szőke a spanyol lap szerint. Hivatkozik arra, hogy a kormány reformja szerint lecsökkentik két évvel, 14 évre a kötelező iskolai korhatárt. Ez fogja produkálni a közeljövő olcsó cigány munkaerejét. Az Orbán kormány havi 120 eurót kínál a munkájukért, ha ezt elutasítják, akkor három évig szociális segély és társadalombiztosítás nélkül maradnak – idézi Szőkét az El País.

A nyugtalanság erősödik a magyar zsidók körében is, amely egy társadalmi és gazdasági elitet képez. A megkérdezettek többsége azt mondja, hogy rokonságuk, barátaik nagy része elhagyta az országot, mert az antiszemita fellépések egyre gyakoribbak és fenyegetőbbek. „Ma még nem ütnek minket, miként a cigányokat, de a szóbeli támadások mindennaposak” – nyilatkozza egy érintett a spanyol lapnak. A Lauder iskolából egy osztálynyi távozott az utóbbi két évben külföldre – mondja.

Az El País felidézte, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik egyik vezetője a közelmúltban a parlamentben listát kért a zsidókról az ország biztonságára hivatkozva. Az Orbán-kormány elítélte a Jobbik kezdeményezését mint antiszemita megnyilvánulást. Ám Barcelonában a holokausztkutatással foglalkozó Beit Project igazgatója, David Stoleru úgy látja, hogy „Magyarországról nagyon erős vörös, azaz a veszély fényjelzése érkezik”.

Bodnár Dániel, az első magyar antiszemitizmus elleni alapítvány elnöke szerint egyelőre a zsidók elleni támadás 99 százaléka verbális, döntő része a politikából érkezik. A probléma inkább az, hogy az igazságszolgáltatás nem reagál, nem nyújt védelmet. Az alapítvány 29 ilyen támadás ügyében tett feljelentést, de csak egy esetben lett belőle bírósági eljárás.

Bodnár szerint Magyarországon van Európában a legtöbb holokauszt-túlélő a félmillió halott ellenére. Emiatt is szükség lenne az emlékezés törvényére az Orbán-kormánytól az antiszemitizmus és rasszizmus újraéledésekor.

Az El País összefoglalója végén bemutatja Szegedi Csanádot, aki a „neonáci Jobbik párt” egyik legfanatikusabb vezetője volt, europarlamenti képviselő, mígnem kitudódott, hogy a nagyapja megjárta Auschwitzot. Azóta körülmetéltette magát, zsidó hivővé vált, Izrael támogatója lett.

A Roma Büszkeség Napja Budapesten
Roma, büszkeség, 2013.10.19.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.