A ramadán előtt választanak
A választási törvény eleve előírja, hogy a kétszáz főnyi alkotmányozó nemzetgyűlésben csak 84-en lehetnek pártképviselők, a többiek (szám szerint 116-an) függetlenek lesznek. A választások első fordulóját július 7-én tartják, és a folyamat még a július 20-án kezdődő ramadán előtt lezárulhat. A Kadhafi-rezsim 42 évnyi uralma után most rendeznek először szabad választásokat az olajban gazdag észak-afrikai országban.
Valójában az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megtarthatók-e a választások, amelyeket eredetileg három héttel korábban, június 19-én kellett volna megrendezni. A halasztást szavakban technikai és logisztikai okokkal indokolták, valószínűbb azonban, hogy az ország bizonyos pontjain (főleg a déli régiókban) gyakori fegyveres összecsapások állhatnak a döntés mögött.
Sőt, június első napjaiban milicista erők néhány órára ellenőrzésük alá vonták még a tripoli repülőteret is, majd összecsaptak egy ellenük fellépő másik fegyveres csoporttal. Az al-Aufea Brigád tagjai – akik légelhárító fegyverekkel felszerelt kisteherautókon érkeztek Tarhúna városából – azért foglalták el a nemzetközi repülőteret, mert ezzel akarták kikényszeríteni, hogy a hatóságok engedjék szabadon bebörtönzött vezetőjüket. A lövöldözésnek végül olyan milíciák vetettek véget, amelyek már tagjai a kormány biztonsági szolgálatának.
Számos jele van annak, hogy a külföldiek sincsenek biztonságban a tavaly ilyenkor még Kadhafi kormányerői ellen háborúzó Líbiában. Június második hetében például 48 órán belül kétszer támadták meg a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának épületét és munkatársait. Az egyik alkalommal a szervezet miszrátai irodájában robbant bomba, egy másik esetben pedig rakétagránátot lőttek ki brit diplomaták autóira Bengáziban. A támadások mögött olyan iszlamista szervezetek állhatnak, amelyek ellenzik a nyugati országok jelenlétét Líbiában.
A nemzetközi diplomácia ugyanakkor azt az érzetet próbálja erősíteni, hogy Líbia nagy lépésekkel halad a demokrácia irányába. Ian Martin, az ENSZ líbiai különmegbízottja már májusban arról tájékoztatta a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a néhai Kadhafi országában gyors ütemben fejlődik a szabad média, erősödnek a civil szervezetek, a líbiaiak gyakorolják a szólásszabadságot, és eltökéltek abban, hogy kikényszerítsék vezetőik elszámoltathatóságát.
Ugyanezt a véleményt erősítik Marton Béla tripoli magyar nagykövet szavai is, aki három féléves turnus után e hét végén adja vissza az EU „soros elnöki” tisztét, vagyis a tagállamok képviseletét Tripoliban. Mint a háborús hónapokat a helyszínen átvészelő diplomata a Népszabadságnak elmondta: immár biztosra vehető, hogy még a ramadán előtt megtartják a parlamenti választásokat, amely jelentősen javíthatja a jelenleg törékeny biztonság helyzetét. A tripoli reptéri incidens is bizonyítja, hogy a központi hatalom olykor a lojális milíciák támogatására szorul. De az is érzékelhető – mondta –, hogy eltökélten folyik a fegyveres csoportok integrálása, a központi hadsereg, a rendőrség, a határ- és vámszervek kiépítése. Ebben sokat segít az Európai Unió, pénzzel és szakértelemmel is.
A demokratikus átmenet jele, hogy egyre több szó esik az ország újjáépítéséről is. A napokban nemzetközi vásárt tartottak Tripoliban, amelyen magyar cégek is képviseltették magukat. Mint Vörös Árpád, egy építőipari tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó cég vezetője lapunknak elmondta: békés és reménykedő emberekkel találkozott Líbiában. A magyaroknak érezhető presztízsük van az arab országban, ráadásul sok olyan líbiaival futott össze, aki hajdanán nálunk tanult, és még beszéli valamelyest a nyelvünket.
Tripoli egyébként romos város, minden negyedében őrzi a háború szomorú emlékeit. Az újjáépítésben szükség lenne a külföldi segítségre, de a cégalapítás kissé bonyolult és időigényes. Külföldi cég eleve csak helyivel együtt alapíthatna vállalatot, és kötelezően előírják a helyi munkaerő alkalmazását is. Vörös Árpád mégis bizakodó, elindította cégének líbiai regisztrálását, és már a lehetséges munkaerőt is szemügyre vette. – A helyiek fizikai munkát nemigen végeznek, de indiaiak, pakisztániak és törökök jócskán vannak, nem lesz nehéz munkaerőt találni – meséli. Ő arra készül, hogy a szakértelmet hazulról viszi, minden egyéb helyben megoldható.
