A NATO 2014 vége után tanácsadó, kiképző, segítséget nyújtó küldetéssel támogatja majd az afgán erőket - hangsúlyozta Rasmussen, aki arra is kitért, hogy van még tennivaló: meg kell teremteni a művelet jogi alapját, amire minden esetben szükség van, ha a NATO csapatokat küld valahova.

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az akció 2014. január 1-jei indulása előtt elengedhetetlen, hogy Washington kétoldalú védelmi megállapodást kössön Kabullal, és hogy a NATO is megállapodást írjon alá Afganisztánnal az ott állomásozó külföldi csapatok jogállásáról. Amerika a kétoldalú egyezményben gyakorlatilag mentességi garanciát kér Afganisztántól katonái számára az afgán igazságszolgáltatás joghatósága alól.

Hagel bíztatónak nevezte afgán kollégájának erre vonatkozó nyilatkozatait, reményét fejezte ki, hogy a megegyezést időben tető alá lehet hozni, méghozzá olyan nyelvezettel, megfogalmazással, amely mindkét ország számára megfelelő. „Minél előbb, annál jobb" - válaszolt tömören Hagel arra a kérdésre, hogy mikorra lehet meg a kétoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Államok és Afganisztán között.

A NATO-orosz tanácsülés kezdetén Anders Fogh Rasmussen világossá tette, hogy a katonai átmenetnek kéz a kézben kell járnia a politikai átmenettel, az emberi jogokat tiszteletben kell tartani, a jövőre esedékes afganisztáni elnökválasztást pedig megfelelően kell lebonyolítani. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Rasmussen hangoztatta, hogy a választás teljes lebonyolítását kizárólag az afgán hatóságok végzik, vagyis az övék az ezzel járó felelősség is.

A választásokat időben meg kell tartani, a folyamatnak átláthatónak, mindenki számára nyitottnak és hitelesnek kell lennie - sommázta a politikai elvárásokat Kabullal szemben Anders Fogh Rasmussen.

Az orosz védelmi miniszterrel, Szergej Sojguval folytatott NATO-orosz tárgyalások nyitányaként Rasmussen a terrorizmus elleni együttműködést és a közös munkát emelte ki Afganisztán stabilitásának erősítésében, majd kitért a nyugati országok tervezett rakétavédelmi rendszere körüli vitára is. Egyelőre nem értünk egyet abban, hogyan dolgozzunk együtt ezen, de abban igen, hogy az egyeztetések folytatása az előremutató út - hangoztatta Rasmussen. A főtitkár a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatóján is megerősítette, még nem találták meg a módját annak, hogyan működhetnének együtt a rakétavédelmi rendszert illetően. "Komolyan és közvetlenül kell azon dolgoznunk, hogy leküzdjük a nézetkülönbségeket" - mondta. Az AFP hírügynökség jelentése szerint kudarcról beszélt sajtótájékoztatóján az orosz külügyminiszter is, hangoztatva, hogy e kérdésben nem sikerült építően együttműködni, és eloszlatni az orosz aggályokat. Sojgu szerint a továbblépés előtt Oroszországi jogi garanciákat szeretne arra, hogy a program nem Oroszország ellen irányul. 

Megnyitójában Rasmussen nyomatékosította, hogy a NATO a földön és a levegőben is együttműködik Oroszországgal. Az Éber Égbolt-művelet keretében például polgári repülőgépek eltérítése esetére gyakorolták a közös fellépést, és NATO-megfigyelők jelen voltak a legutóbbi, Zapad-2013 orosz-fehérorosz közös hadgyakorlaton, valamint orosz-belarusz megfigyelők is részt vesznek majd a november eleji, lengyelországi és lettországi Steadfast Jazz NATO-gyakorlaton. Emellett a politikus a kalózok elleni közös fellépést és az Afganisztán stabilitásának erősítésében való együttműködést sem mulasztotta el megemlíteni. Rasmussen kitért arra is, hogy a NATO-tagállamok örömüket fejezik ki az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött megállapodással kapcsolatban a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről. Át fogjuk tekinteni, milyen lépések történtek, az azóta eltelt időben - zárta az ülést megnyitó bevezetőjét Rasmussen, a NATO-Oroszország Tanács védelmi miniszteri ülése pedig zárt ajtók mögött folytatódott.

Az egyeztetést  követő sajtótájékoztatón Ramsussen a terrorizmus elleni fellépést nevezte a NATO-Oroszország Tanács keretében folytatott együttműködés leghangsúlyosabb, központi elemének, egyúttal részvétét fejezte ki a hétfői volgográdi merénylet miatt. „Soha semmi nem szolgálhat indokul ilyen gyáva támadásra ártatlan emberek ellen" - szögezte le a dán politikus, aki kijelentette: senki sem vonhatja kétségbe, hogy a NATO és Oroszország vállvetve küzd a terrorizmus ellen. Rasmussen kiemelte: hatékony és eredményes az együttműködés azon a területen is, amelynek célja a tömegközlekedési eszközök elleni terrortámadások meghiúsítása, a robbanóanyagok észlelése járműveken és nyilvános helyeken, repülőtereken, pályaudvarokon. Pozitívan nyilatkozott Rasmussen a NATO és Moszkva együttműködéséről az afgán helikopterek személyzetének, pilótáinak kiképzésében és az alkatrészellátásban."Ez szó szerint fenntartja majd az afgán légierőt, és szavatolja az afgán szárazföldi csapatok biztonságát" - fogalmazott. Kérdésre a főtitkár arról is beszélt, hogy a bővítéssel kapcsolatos álláspont változatlan: 2008-ban eldőlt, hogy Grúzia és Ukrajna a NATO tagja lehet, ha teljesítik az ehhez szükséges feltételeket és be akarnak lépni a katonai tömbbe. Hozzátette: tiszteletben kell tartani, hogy az ukrán vezetés szélesíteni és mélyíteni kívánja az együttműködést a NATO-val, de nem óhajt tagja lenni egyetlen katonai szövetségnek sem.

Utoljára 2011-ben volt védelmi miniszteri szintű NATO-orosz tanácslés, Szergej Sojguval pedig most találkoztak először az észak-atlanti tárcavezetők.