Ebből kiderül, hogy a költségvetés márciusi előterjesztése óta 12 százalékkal csökkent azok száma, akik a Konzervatív Pártot „hozzáértőnek és alkalmasnak” tartják az ország vezetésére. E téren a toryk két százalékkal a 36 százalékon álló Munkáspárt mögé kerültek – de még mindig 12 százalékkal vezetnek koalíciós partnerük, a Liberális Demokraták előtt.

A felmérés szerint a Munkáspárt lényegesen jobban áll a pártegység dolgában is, és a megkérdezettek úgy érzik, Ed Miliband pártja világosabban látja Nagy-Britannia problémáit. Mindemellett a Munkáspártra most is csak a szavazók 40 százaléka voksolna, míg a Konzervatív Párt 34, a Liberális Demokraták pedig 12 százalékon állnak. A legdrámaibb népszerűségvesztést George Osborne pénzügyminiszter szenvedte el, akinek menesztését a megkérdezettek 45 százaléka helyeselné, és alig 18 százalékuk elégedett a munkájával.

A koalíciós partnerek nyári hangulatát tovább rontotta, hogy a Nemzetközi Valutaalap legújabb értékelése a brit gazdaságot minden más fejlett országnál kedvezőtlenebbül ítélte meg. Az IMF erre az évre csak 0,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, még az áprilisban megjósolt 0,8 százaléknál is pesszimistább hangot megütve. Kétségtelen, hogy az emberek két év koalíciós kormányzás és számos fájdalmas gazdasági megszorítás (a közszolgáltatások visszafogása és a közszférában dolgozó munkaerő jelentős mértékű leépítése) ellenére sem érzik a gazdasági élénkülés jeleit.

Cameron és Nick Clegg liberális demokrata pártelnök ugyanakkor megerősítette „házassági fogadalmát”. A kormányfő és a helyettese ígéretet tett arra, hogy ősszel közzéteszik a ciklusközi bizonyítványt. Ha neveket nem is említett, Cameron utalt arra, hogy sem a nyugdíj-, sem a tandíjreform nem valósult meg Tony Blair és Gordon Brown 13 éves munkáspárti, illetve Margaret Thatcher és John Major 17 éves kormányzása alatt sem.

A királyi esküvő után: Miliband munkáspárti vezér Clegg és Cameron