A munkás és a kolhozlány visszatért

Négy éves csúszással, hat év restaurálás után visszakerült helyére a szovjet korszak jelképévé lett "Munkás és a Kolhozlány" Moszkvában.

A megújított szobor felavatása péntek este kezdődött az orosz fővárosban. Vera Muhina szobra eredetibb lett, mint volt, miután a korábbi tíz méteres talapzat helyett a 185 tonnás kolosszus, a szobrásznő eredeti elképzelései szerint, 34 méter magas, alsó részén ötezer főt befogadó termet magában rejtő emelvényre került.

A rozsdamentesített szoborpáros így hatvan méter magasan tartja a sarlót és kalapácsot az észak-moszkvai Kiállítási Központ (VVC) előtt, nem messze Charles de Gaulle szobrától, akit Moszkva polgármestere, Jurij Luzskov kedvenc szobrásza, a világszerte látható monumentális alkotásairól ismert Zurab Cereteli öntött formába 2005-ben.

Bár a Munkás és a Kolhozlánynak - amelynek társszerzője a Borisz Iofan építész - eredetileg csak néhány hónapos életet szántak az 1937-es párizsi világkiállításon, nemzetközi sikere nyomán a szocialista realizmus és a sztálini monumentalizmus korszakalkotó szimbóluma lett. Párizsban a német pavilonnal szemben állt, így a formációt az akkori megfigyelők a náci Németországgal szembeni szovjet kiállásként értékelték. (Igaz, ezután a Szovjetunió és a III. Birodalom látványos közeledése következett, ami két évvel később a Lengyelország felosztásához vezető szovjet-német megnemtámadási szerződésben csúcsosodott ki.)

Az 1889-ben született Muhina tanulmányait Párizsban végezte, "polgári múltja" azonban nem akadályozta meg abban, hogy a sztálini éra ikonikus művészévé váljék, akit a rendszer öt Sztálin-díjjal jutalmazott. Jóllehet, sztálini represszió legsúlyosabb éveiben kis híján épp az őt magasba emelő szobor okozta bukását: kritikusai az akkor már nyolc éve száműzött Lev Trockij arcélét vélték felfedezni a kolhozlány kezében hátravetett, lobogó kendő íveiben. A vádaskodások végére pontot az tett, hogy 1939-ben - a párizsi hazaszállítás közben súlyosan megsérült szobrot - felállították jelenlegi helyén, nyolc évvel később pedig a szobor szovjet filmipar fellegvára, a Moszfilm emblémája lett és maradt, a mai napig.

A szobrásznő azonban nem volt elégedett a szoboróriás sorsával: a műalkotást a moszkvai Lenin-hegyre - ma Veréb-hegy - álmodta meg, ahol 1953-ra - Sztálin és Muhina halálának évében - a "sztálin-barokk" legismertebb építészeti darabját, a Lomonoszov egyetem 242 méter magas főépületét húzták fel. A díjesővel vigasztalódó szobrásznőt bántotta az is, hogy a kevésbé látványos helyen, a mai VVC - akkori nevén a Népgazdasági Vívmányok Kiállítása - előtt felállított szobor Muhina szavaival csak egy "árva tuskót" kapott emelvényül a Párizsban látható magasba törő pavilon helyett. Ezt a hiányosságot a Munkás és a Kolhozlány alatt csak a mostani felújítás pótolta, Muhina születésének 120. és a szobor felállításának 70. évfordulóján.

 

A Munkás és a Kolhozlány szobor Moszkvában
The statue "The Worker and the Peasant Woman" by a Soviet sculptor Vera Mukhina is seen after being unveiled in Moscow, December 4, 2009. Designed for the 1937 Paris international exposition, Mukhina's statue was conceived as an image of Soviet industrial progress.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.