A 2008-ban Nobel-díjat kapott közgazdász blogján Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem kutatója folytatta a magyar politikai helyzetről szóló cikkét.

Scheppele az írásban elismeri, hogy a 2010-es választás „nyílt és tisztességes” volt, ám szerinte ez nem jelenti azt, hogy a magyarok meg is kapták azt, amire szavaztak. A Fidesz ugyanis nem tűzte kampányzászlajára, hogy megváltoztatja a teljes alkotmányos rendet, és ami az alkotmányos változásokat illeti, azok nem találkoznak a magyarok osztatlan támogatásával. A választások óta a Fidesz elveszítette szavazóinak felét, ami azt jelenti, hogy a népszerűsége most „a 20 százalékot sem éri el”.

Ám miközben a Fidesz népszerűsége zuhant – írja Scheppele –, választói szimpátiát nyerni egyetlen más pártnak sem sikerült. A legnagyobb „politikai” párt Magyarországon a „bizonytalanoké”, illetve azoké, akiknek a válasza az: „Nem tudom”. A Fidesz még a parlamenti választásokon sem szerezte meg a társadalom többségének a támogatását, és csak azért győzött, mert a sok „Nem tudom” otthon maradt.

Szóval hogyan történhetett meg a Fidesz földcsuszamlásszerű 2010-es győzelme? – teszi fel a kérdést a szakértő.

„Magyarország, amelynek a kommunista időszakból örökölt adósságállománya a legnagyobb volt a szovjet csatlós államok között, azóta sem tudta rendbe rakni a pénzügyeit. Az előző szocialista kormány, amelyet 2002-ben megválasztottak, majd 2006-ban újraválasztottak, belefulladt a botrányokba, és rendkívül népszerűtlenné vált. Ám a gazdaság helyzete csak tovább rontott a dolgokon. Magyarországon is megjelent a lakáspiaci lufi, amelyet a magyarok által felvett euró- és svájcifrank-hitelek fújtak fel. A világgazdasági válság, az előző kormány rossz gazdálkodásával párosulva, a forint meredek zuhanását eredményezte. Így a magyarok jelzáloghitelei hirtelen megkétszereződtek, sőt megháromszorozódtak. A számok magukért beszélnek. A forint sérülékenysége arra kényszerítette az előző kormányt, hogy egy technokrata miniszterelnököt válasszon, aki gyorsan stabilizálta Magyarország pénzügyeit az IMF által nyújtott hitel segítségével. Ám a választók dühösek voltak, és az első adandó alkalommal a korábbi ellenzéki pártra, a Fideszre szavaztak” – hangzik Scheppele elemzése.

A Fidesz mostani, alig 20 százalékos népszerűségével „tönkrevágja” a korábbi alkotmányos rendet, és az országban senki sem tudja megállítani. A Fidesz ellenzéke szervezetlen, és egyetlen más politikai párt sem tudja mozgósítani ezt az elégedetlenséget. Ráadásul a következő választások csak 2014-ben lesznek.

„Paul írása (amely Válság és demokrácia címmel másfél hete jelent meg a The New York Times hasábjain – a szerk.) heves reakciókat váltott ki Magyarországon” – írja Schepele. „És a Fidesz azzal válaszolt, hogy beterjesztett egy házszabály-módosítást, amely szerint nincs szükség általános vitára, ha egy törvényjavaslatot kétharmados többséggel terjesztenek be a parlamentben. Most aztán a Fidesz, a maga mozdíthatatlan kétharmadával, a saját politikai programját úgy tudja átverni a parlamenten, hogy még lehetősége sincs senkinek ellenvetést tenni.”

„Paulnak abban is igaza volt, hogy összefüggést látott a válság és a demokrácia között. A magyarok irtózatos gazdasági sokkot éltek át, amely korábban és mélyebben érintette őket, mint szomszédaik legtöbbjét. Ezzel magyarázható az éles jobbra fordulás, legalábbis politikai értelemben. Ám az a párt, amely a választásokon győzött, nem akar mást, mint bebetonozni magát a hatalomba a belátható jövőre. A magyarok nem akarják ezt, de képtelenek megakadályozni. Magyarországon a politikát egyszerűen eltérítették, ahogy a repülőket szokás” – zárja blogbejegyzését az egyetemi professzor.