Jakab Zsuzsanna a WHO európai regionális igazgatója az olasz környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek között Pármában, 2010. márciusában

Andreas Alfredsson - WHO

A WHO európai tagállamai először 1989-ben, Frankfurtban tartottak hasonló tanácskozást, míg az előző, negyedik értekezletükre Budapesten került sor 2004-ben. A magyar fővárosban tartott konferencia legnagyobb eredménye a Gyermekek Környezetvédelmi és Egészségügyi Cselekvési Tervének (CEHAPE) kidolgozása volt. A gyermekek egészségének védelme a pármai konferenciának is fontos témája volt, ez alkalommal, a március 10 és 12 között az olasz kisvárosban megrendezett konferencián azonban az új globális kihívásokra adandó válaszok kerültek a tanácskozás középpontjába.

Bolygónk éghajlatának melegedése és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenése mellett a pénzügyi világválság is új helyzetet teremtett az egészségügy és a környezetvédelem területén. Ez utóbbi két téma ráadásul szorosan össze is függ: a környezetbarát, kevesebb szén –dioxidot kibocsátó technológiák kifejlesztése és gyártása befektetőket igényel. A pénzügyi válság miatt azonban kevés az erre fordítható forrás, és  a konferencia második napján e témában felszólaló szakértők és politikusok egyaránt azt állapították meg: ebben a pillanatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás a szükséges befektetésekhez.

A WHO januárban kinevezett európai regionális igazgatója, Jakab Zsuzsanna azonban ennél optimistábban nyilatkozott, ő ugyanis a gazdasági válságban a megújulás lehetőségét látja, melynek eredményeképp akár több befektetés is áramolhat környezetvédelmi projektekbe.  – Jó alkalom ez arra, hogy új szempontból nézzük az előttünk álló feladatokat, és felülvizsgáljuk a jelenlegi finanszírozási kereteket. A válság inkább lehetőség, mint fenyegetés – jelentette ki.

A globális klímaváltozásnak egyértelműen hatása van egészségünkre, állapították meg a WHO kutatásai. Az áradások, hőhullámok és viharok egyre több áldozatot követelnek, és nem csak a harmadik világban. Egy kutatás szerint a 2003-as európai hőhullám idején a 12 vizsgált országban 70 ezerrel többen veszítették életüket, mintha az időjárás átlagos lett volna. Mindezek mellett kevésbé látványos hatása is van azonban a hőmérséklet változásának. Egyes fertőző betegségek olyan területeken, országokban is megjelenhetnek, ahol korábban nem jelentettek veszélyt. A pollenallergiásoknak pedig azzal kell számolniuk, hogy a tüneteiket okozó növények nem akkor és olyan hosszú ideig virágoznak, mint azt korábban megszokták.

A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatása és a pénzügyi válság által támasztott kihívások mellett számos más témában is tanácskoztak a konferencia résztvevői. Az előző négy Miniszteri Konferencia óta eltelt években elért eredményeket is áttekintették. A tagországok képviselői beszámoltak arról, milyen lépéseket tettek a korábbi találkozókon megfogalmazott célok érdekében. Ezek között volt a tiszta ivóvíz és egészséges környezet biztosítása, az otthon és a szabadidős tevékenységek színhelyének biztonsága, a levegő tisztaságának növelése és a vizek szennyezettségének csökkentése.

Ez utóbbinak szomorú aktualitást adott az is, hogy a február végén egy Monza mellett olajfinomítóból több tonnányi olaj ömlött a Pó folyóba, a szennyezés pedig épp a konferencia első napján érte el Párma térségét.

Kapcsolódó cikkek: Februártól magyar igazgató az európai WHO élén | Sötét felhők Koppenhága fölött | A környezettudatosság is vallás? | A fehér tető lassítja a klímaváltozást | Globális gond, globális megoldás