Gordon Brown

Reuters - Darren Staples

Csak saját magát hibáztathatja Gordon Brown legutóbbi baklövéséért. A brit sajtót a hét eleje óta foglalkoztatja egy levél története, melyet a kormányfő Jacqui Janes-hez, az Afganisztánban nemrégiben meggyilkolt húszéves Jamie édesanyjához intézett. A szigetországban 1982, a falklandi háború óta a mindenkori kormányfő kézzel írott részvétnyilvánítást küld az elesett katonák hozzátartozóinak, melyet hagyományosan bizalmasan kezelnek.

A 47 éves anyát, akinek a hősi halált halt Jamie hat gyereke közül a legfiatalabb volt, annyira felháborították Brown szinte olvashatatlanul, huszonöt javítással, például éppen Jamie nevének áthúzásával elküldött együttérző sorai, hogy meg sem állt velük a The Sun bulvárlapig. A hárommilliós példányszámú újság több mint tizenkét év után nemrégiben fordított hátat a Munkáspártnak, így kapva kapott az alkalmon, hogy pellengérre állítsa a hanyagnak látszó kormányfőt. Rupert Murdoch orgánuma éppúgy tudja, mint a világ sokmillió újságolvasója, hogy Brown iskolásként, rögbizés közben súlyos sérülést szenvedett és egyik szemére elvesztette látását. Az elmúlt hetekben gyakori téma volt a munkáspárti vezető másik szeme is, amelyen retinaproblémák keletkeztek. Brown maga is tudja, hogy kézírása rendetlen, így jóakarói sem értik, miért nem akadályozták meg Downing Street 10-beli tanácsadói a zavarba ejtő levél postázását.

Brown, értesülvén Jacqui Janes sérelméről, felhívta telefonon a gyászoló anyát és egy közel negyedórás beszélgetésben tizenhatszor használta a „sorry” szót, amiért akaratlanul is megbántotta. Egyszer sem kért azonban elnézést a történtekért, a háborúért, Jamie haláláért. A gyors reflexekkel megáldott nő rögzítette az elhangzottakat és a teljes szöveget a The Sun rendelkezésére bocsátotta. A diskurzus során Jacqui ismételten a kormányfő szemére hányta, hogy az Afganisztánban szolgáló katonák nincsenek megfelelően felszerelve. Mentőhelikopterek hiánya okozhatta Jamie elvérzését is. Mrs. Janes, akinek családja öt nemzedék óta szolgál a gyalogság kötelékében, megkérdezte Brownt, „mit érezne, ha az ő gyermekei pusztulnának el így a királynő és a haza védelmében”? Az anya úgy érezte, a telefonhívás célja a magyarázkodás és nem az ő megvigasztalása volt. Kondoleálás helyett Brown politikai vitába kényszerült Janes asszonnyal, aki megvádolta, amiért csak 500, és nem 2000 új katonát küld Afganisztánba.