Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei a magyar Alaptörvény módosítását kritizálták, mely szerint törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja az életvitelszerű tartózkodást a közterületeken.

A szakértők arra sürgetik a magyar kormányt, hogy vonják vissza a módosítást, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel és az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, mely szerint „dekriminalizálni kell a hajléktalanságot.” Kifogásolták azt is, hogy túl gyorsan hajtják végre a módosításokat, így nincs lehetőség a nyilvános vitára.

– Ezzel a módosítással a magyar kormány intézményesíti a hajléktalanság kriminalizálását, és az Alaptörvényben őrzi meg a hajléktalanokkal szembeni diszkriminációt és az őket érintő stigmatizációt – mondta Magdalena Sepúlveda, az ENSZ szegénységgel foglalkozó referense. – Ennek a törvénykezésnek aránytalan hatása lesz a szegénységben élő emberekre általában, a hajléktalanokra pedig különösen – közölte Sepúlveda, és hozzátette: nemcsak a hajléktalanok emberi jogait sértik ezzel, hanem táplálják a szegényekkel szembeni előítéleteket is.

Raquel Rolnik, a megfelelő lakhatási körülményekért felelős ENSZ-referens figyelmeztetett, hogy az utcán élés jogellenessé tétele szembemegy Magyarország egyenlőségre és diszkriminációellenességre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel. Főleg egy olyan környezetben, ahol korlátozottak a lehetőségek a hajléktalanok elhelyezésére, sok háztartásnak pedig nagyon alacsony a jövedelme. Rolnik a magyar kormányra hivatkozva elmondta, hogy a fővárosban jelenleg nincs elég szálló a hajléktalanok elhelyezésére. Magyarországnak nincs nemzeti lakhatási stratégiája, vagy hosszú távú terve, hogy segítse a közel harmincezer hajléktalant. A szakértő megjegyezte azt is, „üdvözli, hogy a magyar kormány az Alkotmányban is elismeri a lakhatáshoz való jogot, illetve elkötelezett, hogy lakhatást biztosítson a hajléktalanoknak”, ennek a megvalósítása azonban „távol van a magyar valóságtól.”

A referensek hangsúlyozták, attól tartanak, hogy a módosítás csak az Alkotmánybíróság 2012. novemberi döntését próbálja meg kijátszani, mely szerint alkotmányellenes az utcán élés büntethetősége. A rendelkezések megsemmisítéséig 125 ezer dollárnyi bírságot szabtak ki a hajléktalan emberekre.