A Google elismerte Palesztinát

A kereső honlapjának palesztin változata eddig a Palesztin Területek megnevezést használta.

Május 1-től a „Palesztin Területek” helyet a „Palesztina” megnevezés szerepel a Google keresőjének palesztin változatán. A döntést Nathan Tyler Google-szóvivő azzal magyarázta, hogy az internetes nagyhatalom nemzetközi útmutatást követ, például azét az ENSZ-közgyűlését, amely tavaly novemberben „nem tagország megfigyelő” státuszt adott a palesztinoknak, de állítása szerint a Google konzultált az az IP-címek és a tartománynevek elosztását felügyelő szervezettel, az ICANN-nel és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) is a változtatásról.

A megnevezés kényes kérdés. Izrael élesen ellenzi, hogy a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet összefoglaló néven Palesztinaként említsék, mert az szerinte „megelőlegezi” a jövőbeli izraeli-palesztin béketárgyalások végkimenetelét. Tavaly Izrael az Egyesült Államokkal együtt élesen ellenezte, hogy a palesztinok megkapják a nem tagország megfigyelő státuszt az ENSZ-ben. Palesztin részről Szabri Szaidam, Mahmúd Abbász elnök egyik tanácsadója üdvözölte a Google mostani döntését, amely „időszerű lépés”, és másokat is arra bátorít, hogy „a helyes megnevezést” használják.

A mostani változtatás – amellyel a Google kvázi elismerte a független palesztin államot – nem az első eset, hogy az amerikai cég nemzetközi politikai kérdésben állást foglal. Még 2010-ben a Google Pekingnek ment neki, cenzúrával és illegális megfigyeléssel vádolva a helyi hatóságokat. Nem sokkal később pedig emiatt ki is vonult a kínai piacról. Tavalyelőtt, az egyiptomi forradalom kitörése után a cég három, ingyenesen hívható telefonszámot hozott létre, amelyeken tüntetők hangüzeneteket hagyhattak, ha a hatóságok korlátozták az internet-hozzáférést. A hangüzeneteket írott formában a Twitteren tették közzé; bár a Google és a mikroblog-szolgáltató is azt hangoztatja, hogy mindenhol meg akarnak felelni a helyi törvényeknek, hagyományosan mind a ketten fellépnek a felhasználók érdekeinek védelmében. Ez történt tavaly is, amikor a YouTube – amelynek a Google a tulajdonosa – amerikai kormányzati kérés ellenére sem vette le a videomegosztóról a Muzulmánok ártatlansága című iszlámellenes filmet, amely miatt korábban több közel-keleti és ázsiai muzulmán országban zavargások törtek ki.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.