Sarkozy sajtótájékoztatón igennel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy pontos-e a Le Figaro című lap vasárnapi értesülése, miszerint a kormány és a bankok megállapodtak a magánhitelezők önkéntes részvételéről. A francia államfő hozzátette: reméli, hogy más európai országokban is megegyezés jön létre.

A Le Figaro szerint a francia javaslat azt tartalmazza, hogy a magánhitelezők a Görögország által törlesztett adósság 70 százalékát forgassák vissza, azaz hitelezzék meg újra a válsággal küszködő euróövezeti tagországnak, de nem azonos feltételekkel.

A törlesztett adósság 50 százalékát 5 év helyett 30 évre hitelezzék meg, a kamat pedig egyezzen meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) kölcsönének kamatával. A hitelezőkhöz visszaáramló forrás 20 százalékát a francia javaslat szerint egy speciális alapba kellene irányítani, amely a legjobb minőségű értékpapírokba fektet be - írta a párizsi lap.

Sarkozy hétfőn jelezte: országa kész megvitatni a javaslatot az európai partnerekkel, és nyitott a feltételek változtatására is.

Francia államkötvény-tulajdonosoknál mintegy 15 milliárd értékben vannak görög állampapírok, Franciaország így Görögország egyik legnagyobb hitelezőjének számít.

Ezzel ellentétben Németországban a családi vállalkozásokat képviselő érdekvédelmi szervezet élesen bírálta a kormány hozzáállását a görögországi mentőcsomagokhoz és olyan szabályok megalkotására szólított fel, amelyek lehetővé teszik egyes euróövezeti államok kilépését, vagy kizárását a közös valuta térségéből. Hétfői számában a Die Welt napilap azt írta, a Stiftung Familienunternehmen a német parlamentnek címzett levelében úgy értékeli, a német kormány katasztrofális utat jár be az euróövezeti mentőcsomagokra vonatkozó politikájával". A kilépést, vagy a kizárást lehetővé kell tenni - idézi a szervezet levelét a Die Welt. Az érdekvédelmi szervezet szerint a Lisszaboni Szerződés világosan előírja, hogy nem lehet más államokat kimenteni és arra hívja fel a figyelmet, hogy a valutaunió transzfer unióvá alakult át, amelyben Németország viseli a legnagyobb terhet. A Stiftung levelét mintegy 100 német vállalat írta alá, amelyeknek összes éves árbevétele 38 milliárd eurót tesz ki, és amelyek 200 ezer embert foglalkoztatnak.