A föld alatt már gazdag Afganisztán
Oroszországhoz is lehet mostantól hasonlítani Afganisztánt: "csak" felül szegény, alul ellenben igen gazdag. A The New York Times hétfői címlapján, amerikai információkra és hivatalos dokumentumokra hivatkozva azt írja: az ázsiai ország a világ egyik vezető bányászati központjává válhat, így például - az elektronikai iparban nélkülözhetetlen - lítium Szaúd-Arábiájává. Mégpedig az óriási, csaknem ezermilliárd dollár értékű, eddig feltáratlan és felbecsületlen ásványkincseinek köszönhetően, amelyek volumenét most a Pentagon szakemberei és amerikai geológusok mérték be. A többi közt mintegy 420 milliárd dollár értékű vasércet, 274 milliárd dollárnyi rezet rejt az afgán föld - különösen a középső országrész nyugattól északkeletig húzódó sávjában. De 25 milliárdnyi arany és ötmilliárdnyi ezüst is akad a földtani vizsgálatok szerint.
A Times szerint az ásványkincstömeg akár az afgán háború kimenetelét is befolyásolhatja. A kérdés, hogy miként. A vezető amerikai sajtó a napokban feltűnően "elővette" Afganisztánt és külön a kabuli vezetést - rámutatva az Obama-féle stratégia, illetve a Karzai-féle vezetés hozzáállása, továbbá a mindennapi valóság közötti szakadékra.
Vezércikkében a The Washington Post a különösen nyugtalanító fejlemények közé sorolja két, Amerika-párti felsővezető - a belügyminiszter és a hírszerzési főnök - minapi menesztését, és ennek üzenetét: Hamid Karzai elnök (akit egyébként nemrég feltűnően nyájasan és a nézeteltéréseket a nyilvánosság előtt kerülve fogadtak Washingtonban) elveszítette a hitét az amerikai és NATO-erőfeszítésekben. Ahogy egyre közeleg a kivonulás 2011 júliusi kezdete, mind nyugtalanítóbb, hogy Karzai a tálibok vonatkozásában is saját útját járja, az európaiak szövetségesek képtelenek "összedobni" még 450 kiképzőt, továbbá - mint Stanley McChrystal amerikai parancsnok bejelentette - a helyi ellenállás miatt később kezdődik és lassabban megy végbe Kandahár konszolidálása.
