A fejét követelik a kormányzati Big Brother leleplezőjének
A demokrata Obama-adminisztráció, de vezető republikánus politikusok is a fejét követelik az Egyesült Államokban Edward Snowdennek, annak a 29 éves férfinak, aki leleplezte, hogy a washingtoni kormányzat titokban milliónyi amerikai és külföldi internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról gyűjt adatokat. Snowden vasárnap a saját akaratából állt a nyilvánosság elé a Guardianben, abban a lapban, amely a Washington Post mellett elsőként írt a nagyszabású megfigyelési programról. Tettét Washingtonban egyhangú felhördüléssel fogadták: James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató hivatala (DNI) közölte, hogy az esetet már vizsgálja az igazságügyi minisztérium, az amerikai titkosszolgálatok pedig azt próbálják felmérni, mekkora kár érte a hírszerzést a szivárogtatás miatt.
Snowden egy alvállalkozón, a Booz Allen Hamiltonon keresztül került az NSA-hoz, ahol számítógépes rendszergazdaként dolgozott. Ehhez a 29 éves férfinak a legfelső szintű nemzetbiztonsági átvilágításon kellett átesnie. Clapperék most éppen erre hivatkozva akarják a törvény elé állítani, vagyis azért, mert kötelezettséget vállalt arra, hogy titokban tartja a tudomására jutott bizalmas információkat – erről Shawn Turner DNI-szóvivő beszélt még vasárnap. A Fehér Ház egyelőre nem szólalt meg az ügyben, de a DNI-hez hasonlóan a republikánusok már Snowden fejét követelik. A képviselőház nemzetbiztonsági albizottságának a vezetője, Peter King szerint azonnal el kell indítani a kiadatási eljárást, hogy Snowdent mielőbb az Egyesült Államokban vonhassák felelősségre. Snowden elég információt adott ki ahhoz, hogy szó szerint veszélyes legyen” – tette hozzá ehhez a maga részéről a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Rogers.
A szabadságjogi szervezetek az ügyet másképpen látják. Ahogy egy aktivista, Jesselyn Radack a Reutersnek mondta, Snowden tette ennek a generációnak és az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb figyelemfelkeltő akciója, amely a kormányzati visszaéléseket leplezi le. Radack az igazságügyi minisztérium volt munkatársa, de most szabadságjogi szervezetek jogi képviselőjeként és tanácsadóként ténykedik. Ahogy a brit hírügynökségnek mondta, reméli, hogy Snowden ügye vízválasztó lesz az információ szabadságáért vívott harcban. Nyilatkozott Snowden egyik ismert elődje, Thomas Drake is, aki pár éve az NSA elemzőjeként adott ki információkat az ügynökség szerinte „pazarló” megfigyelési programjáról. Szerinte amit Snowden csinált, az a polgári engedetlenség egyik „rendkívül bátor és nagylelkű” cselekedete, amely kinyitotta Pandóra szelencéjét az „állami Leviatán” előtt. (Drake-nek már megvolt a maga kálváriája az amerikai hatóságokkal: a szivárogtatása után az NSA-tól kirúgták, és 35 évnyi börtönnel fenyegették mindaddig, amíg némiképp váratlanul az ügyészség ejtette ellene a vádakat.)
Snowden három héttel ezelőttig az NSA hawaii irodájának a számítógépparkjára vigyázott. Mielőtt dobbantott volna, bevallása szerint a megfigyeléseket bizonyító dokumentumokat lemásolta, majd szólt a főnökének, hogy egy időre külföldre megy az epilepsziáját kezeltetni. Az úti célja Hongkong volt, ahova tíz napja érkezett meg, és felvette a kapcsolatot a Guardiannel és a Washington Posttal. Ami a kiadatást illeti, Snowden remekül választott: az Egyesült Államoknak van ugyan kiadatási egyezménye Hongkonggal, de ebben szerepel, hogy mind a két fél megtagadhatja az eljárás elindítását, ha úgy véli, hogy a másik politikai okokból tart igényt a követelt személyre.
