A Facebook-guru az év embere

Julian Assange a hatalom és az internetes társadalom viszonyát, Mark Zuckerberg közösségi oldala viszont mindennapi életünket változtatta meg.

"Az általa létrehozott közösségépitő felület a bolygó csaknem egytizedét összekötő szövet. A Facebook ma a világ harmadik legnagyobb országa, és valószínűleg több információval rendelkezik a polgárairól, mint bármely kormány. A Harvardról kibukott Mark Zuckerberg ennek a pólóinges államfője" - ezzel indokolta szerdán Richard Stengel, a Time felelős szerkesztője, hogy az amerikai hírmagazin minek alapján választotta meg a 2010-es év személyiségét. 1927 óta neveznek meg ilyet, és az utóbbi években is amerikaiak érdemelték ki: tavaly Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke, 2008-ban pedig az elnökválasztást éppen megnyert Barack Obama.

A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg
Facebook founder Mark Zuckerberg walks on stage during the California Hall of Fame induction ceremony at the California Museum December 14, 2010. Zuckerberg becomes the youngest member of the California Hall of Fame on Tuesday when the state museum in Sacramento also honors singer Barbra Streisand, "Titanic" filmmaker James Cameron and others. REUTERS/Hector Amezcua/Pool (UNITED STATES - Tags: ENTERTAINMENT SOCIETY BUSINESS)

A Kaliforniában élő Zuckerberg iskolatársaival együtt alapította a Facebook ismeretségi hálózatot, amely évi nyolcszázmillió dolláros üzlet, és a minap az év munkahelyének is választották. Minden nap csaknem egymillióan csatlakoznak a Facebookhoz, tömegek vele kelnek és fekszenek. Találmánya a világ legfiatalabb milliárdosává tette Zuckerberget, akiről nemrég film is készült The Social Network cimmel; ebben őt Jesse Eisenberg alakitotta.

Megnevezésének volt már előzménye. A 2006-os esztendőre Ön, azaz "mi" mindannyian, az információs társadalomba bekapcsolódottak gyakoroltuk a legnagyobb hatást, 1966-ban pedig a beatkorszak 25 éven aluli nemzedéke. Ezt nem számitva a 26 éves fiatalember a második legifjabb az Atlanti-óceánt átrepült Charles Lindhberg után, akivel a Time régóta világszerte várakozással kísért éves attrakciója kezdetét vette.

A második helyen idén az amerikai radikális jobboldal mozgalma, a teadélután végzett; ennek egyes képviselői januártól helyet is foglalnak a kongresszusban. A harmadik, illetve az ötödik helyre szorultak a "közönségkedvencek": Julian Assange, a WikiLeaks alapítója - igaz, ő "csak" a hatalom és az információs társadalom viszonyát változtatta meg, nem a mindennapi életet -, valamint a mélyben rekedt, majd kiszabadult chilei bányászok. A negyedik helyen Hamid Karzai afgán elnök végzett.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.