Clinton útja nagyrészt a tűzoltás jegyében zajlik: az Egyesült Államok kiemelt szövetségesének számító közel-keleti ország Murszi személyében nemrég az első polgári elnökét választotta meg, és azonnal szembe is szállt a tábornokokkal, amikor összehívta az alkotmánybíróság és a hadsereg által közös erővel feloszlatott iszlamista többségű parlamentet. Murszi a legtekintélyesebb iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség politikai szárnyának az Igazság és Fejlődés Pártjának (FJP) a vezetője, valódi hatalom azonban még államfőként sincs a kezében, miután a SCAF még az elnökválasztás napján kiadott egy dekrétumot, gyakorlatilag minden törvényhozói és végrehajtási jogkört magához ragadva.

Kairóban Clinton láthatólag próbált mindkét hatalom kedvében járni: a Murszival folytatott szombati megbeszélésen hangsúlyozta, „kompromisszumra és reálpolitikára” van szükség. Dicsérte a hadsereget, amiért Szíriával ellentétben kiállt a népért a tavalyi forradalom során, de emlékeztetett arra is, hogy a folyamat végén át kell adni a hatalmat a polgári kormányzatnak. A demokrácia kemény dolog – mondta Clinton, választási ígéretei betartására kérve Murszit, főleg a nők és a tízmilliós kopt keresztény kisebbség jogainak biztosításával kapcsolatban. (Megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy a most Murszival szemben használt hangnem és az iszlamistákkal kapcsolatos korábbi amerikai megnyilvánulások között ég és föld a különbség: bár 2005-ben Condoleezza Rice akkori külügyminiszter még kategorikusan kizárta az amerikai együttműködést a Muzulmán Testvériséggel, Hoszni Mubarak tavalyi megbuktatásával gyökeresen fordult a helyzet. Az iszlamisták jóval kétharmad feletti többséget tudhattak magukénak a feloszlatott parlamentben, és jelöltjük lett Egyiptom új elnöke is; mindez megkerülhetetlen tényezővé tette a mozgalmat az ország politikai életében.)

Ami a Tantávival tartott megbeszéléseket illeti, Clinton vasárnap is a hatalomátadás és a Murszival folytatandó párbeszéd mellett tett hitet, de a tábornagy javaslatára napirendre kerültek Egyiptom gazdasági kérdései és az a segély is, amelyet az Egyesült Államok nyújt a közel-keleti országnak. A nők és a kisebbségi jogok, illetve a hatalomátadás feszegetése egyébként nem hatotta meg túlságosan azokat a tüntetőket, akik közül szombat este több százan tüntettek az amerikai külügyminiszter szállodája előtt, ajkukon az iszlamista pártok és Amerika elleni szólamokkal. Egy másik megmozdulást a koptok szerveztek: ők az amerikai nagykövetség előtt skandálták, hogy sem Washingtonban, sem a Muzulmán Testvériségben nem lehet megbízni. Clinton vasárnap Alexandriába utazott találkozni kopt és a nők jogait képviselő szervezetek képviselőivel találkozni.