Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában képtelenségnek nevezte az a feltételezést, hogy a kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a törvények megkerülésével gyűjtött adatokat brit állampolgárok internetes és mobiltelefonos kommunikációjáról, de nem cáfolta, hogy a szolgálat végzett ilyen adatgyűjtést, és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy személyesen hagyta-e jóvá a GCHQ bekapcsolódását az elektronikus adatforgalom megfigyelésére indított amerikai titkosszolgálati programba.

A Guardian pénteki értesülése szerint a GCHQ is titkos adatgyűjtést folytatott a világ legnagyobb internetes cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva. A lap szerint az általa megszerzett dokumentumok arra utalnak, hogy a brit lehallgató szolgálatnak már legalább három éve, 2010 júniusa óta van hozzáférése az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) PRISM kódnevű, bírósági végzéssel jóváhagyott programjához. A program létéről a minap közölt egybehangzó értesüléseket a Guardian és a Washington Post. A The Guardian szerint a birtokába jutott iratokból kiderül, hogy az elektronikus adatfigyelésre szakosodott GCHQ - amely a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) mellett a brit kormány harmadik fő titkosszolgálati jellegű információgyűjtő ügynöksége - csak tavaly 197 hírszerzési jelentést készített a PRISM rendszer használatával szerzett adatok alapján.

A PRISM használata a jelek szerint lehetővé tette a GCHQ-nak, hogy a hivatalos jogi procedúra kikerülésével jusson hozzá személyes anyagokhoz, köztük e-mail üzenetekhez, fotókhoz és videofelvételekhez Nagy-Britannián kívüli székhelyű internetes cégektől - állt a brit lap pénteki írásában. Hague azonban a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a GCHQ szigorú törvényi ellenőrzés mellett végzi műveleteit, a jogi keretek erőteljesek, csakúgy, mint a miniszteri felügyelet. Ennek "nettó eredményeként" a törvénytisztelő brit állampolgároknak "semmi félnivalójuk nincs" attól, hogy a brit állam vagy a titkosszolgálatok lehallgatják például a telefonhívásaikat. A brit külügyminiszter szerint a britek soha nem is fog tudomást szerezni mindarról, amit ezek az ügynökségek tesznek többek között a személyazonossági adatok ellopása ellen, vagy annak megakadályozására, hogy „egy terrorista holnap bárkit felrobbantson”. Ez titkos tevékenység, és ennek megvan az oka - tette hozzá.