|
Szokatlan módon Medvegyev tüntetések kommentálásával kezdte a tavalyinál jóval rövidebb, alig egy órás beszédét, amelyet eredetileg a december 4-i parlamenti választások előtt két héttel tartott volna.
A halasztás révén az elnök reagálhatott a Putyint támogató Egységes Oroszország győzelmét hozó választások utáni tüntetéssorozatra, amelyeken a több tízezer megjelent a manipulált eredmények ellen tiltakozott – annak ellenére is, hogy a hatalom pártja az eddigi kétharmad helyett csupán egyszerű többséget kapott. A párt listáját vezető Medvegyev kijelentette: a tiltakozások az orosz demokrácia érettségét bizonyítják.
– A társadalom mind aktívabb véleménynyilvánítása jótékonyan hat a politikai erők versengésére, és arra készteti a hatalmat, hogy minél gyorsabban reagáljon a milliókat érintő problémákra – jelentette ki az elnök. Ugyanakkor, gyorsan hiteltelenítve a tiltakozók egy részét, hozzátette: Oroszország nem hagyja, hogy kívülről manipulálják, nem enged teret a provokátoroknak és a politikai kalandoroknak. Medvegyev ezzel lényegében Putyin múlt heti egyenes adásban adott nyilatkozatát visszhangozta.
Minden sorában Putyin köszönt vissza
 Az orosz elnök,Dmitrij Medvegyev évértékelő beszéde közben Reuters - Sergei Karpukhin
A kormányfő a betelefonálók és a stúdióban lévők kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy vannak „orosz útlevelekkel, de idegen országok érdekeiben tevékenykedő személyek”, és sok tüntető pénzt kapott azért, hogy utcára vonult. Hasonlóképp Putyin köszönt vissza abban a Medvegyev által beígért reformban, amely az ország összes – jelenleg 84 – szubjektumában 2004 után ismét közvetlenné tenné a kormányzóválasztást. Ezt Putyin még elnökként szüntette meg, lényegében államfői hatáskörbe vonva a régiós vezetők kinevezését. A kormányfő két hete mégis úgy nyilatkozott: a politikai stabilitás ismét lehetővé tenné a közvetlen választást – igaz, egy elnöki szűrőn keresztül, miután az ő jóváhagyásával indulhatnának a jelöltek a választáson.
Medvegyev mostani ígérete csak még inkább hangsúlyozta az eddig is nyilvánvaló realitást, amely szerint a valódi hatalom az ő elnöksége alatt is Putyin kezében volt. A gyakorlatilag átmenetinek bizonyuló elnök – akinek szerepe lényegében az alkotmány korlátozásának áthidalására szolgált, mivel egy személy sorozatban két ciklusnál hosszabban nem lehet elnök – ugyanis korábban még azt mondta: elvileg támogatná a kormányzók közvetlen megválasztását, ám erre 10-15 éven belül nem lát esélyt. Az alkotmány módosítására azonban volt idejük, így Putyin ezúttal már hat évre – és azután elméletileg egy újabb ciklusra – térhet vissza, miután 2008-ban négyről hat évre növelték az elnöki mandátum hosszát, a parlamentét pedig négyről öt évre emelték.
Nem önálló kezdeményezés az az ígéret sem, amely szerint a jövőben megkönnyítenék a pártok bejegyzését – jelenleg csupán hét párt van a 142 milliós országban, ebből négy ül a parlamentben – és egyszerűsítenék az elnökjelöltek indulását is: a függetlenként indulóknak elég lesz 300 ezer, a parlamenten kívüli pártok által indítottaknak 100 ezer támogató aláírást gyűjteniük az eddigi kétmillió helyett, a parlamenti pártok jelöltjeinek pedig nincs szükségük aláírásokra.
Bár ez a lépés könnyítésnek látszik, a lényeg azonban itt is a gyakorlati alkalmazás, hiszen korábban is volt példa arra, hogy a kétmillió aláírás összegyűlt ugyan, a választási bizottság azonban épp megfelelő mennyiséget talált érvénytelennek, lehetővé téve a törvényes elutasítást.
Saját háza táján kezdheti a seprést
Medvegyev felvetette a hatalom decentralizációjának lehetőségét is, minél több forrást hagyva az önkormányzatoknál – igaz, eközben nem ejtett arról szót, hogy a városok mind nagyobb számban állnak el a polgármesterek közvetlen választásától, az önkormányzatokra bízva a vezetők kiválasztását.
Az elnök szólt az eredményesen zajló hadseregreformról is, amely nyomán 220 ezer tiszt és 180 ezer katona szerződéses lesz a jelenleg egymilliós hadseregben – még ha a folyamat a korábban tervezettnél sokkal lassabban is halad. Sikerekről számolt be a hadsereg fegyverzetének modernizálása terén is, noha a közelmúltban súlyos szakértői vádak illették a védelmi minisztériumot a beszerzések pénzpazarló lebonyolítása miatt.
Elnöksége alatt Medvegyevnek a modernizáció mellett a korrupció elleni harc volt a retorikai vesszőparipája, amelyről ezúttal is szót ejtett, kijelentve, hogy a hivatalnokok vagyongyarapodását a jövőben szigorú figyelemmel fogják kísérni. Ez viszont éles kontrasztban áll azzal az interneten terjesztett idei videofilmmel, melyben az államfő karóráinak és fényképezőgépeinek több százezer dolláros összértékét vetik össze az elnök hivatalosan bejelentett 300 ezer rubeles – nagyjából 2,4 millió forintos – fizetésével és 5 millió rubeles – kb. 37 millió forintos – megtakarításaival. Igaz, Medvegyev beszédében csupán értékpapírok, ingatlanok és autók vásárlásának figyelemmel kíséréséről szólt.
Bár a putyini nyilatkozatokkal összhangban lévő beszéd önálló hangot nem hozott, jól mutatja, hogy a hatalom – látván a parlamenti választások utáni társadalmi reakciót – felismerte, hogy engedményeket kell tennie, bizonyos szelepeket kiengedve a márciusi elnökválasztások küszöbén.
|