A román nyilvánosságban nagy érdeklődéssel követett kolozsvári sajtótájékoztatón Kelemen Hunor rámutatott: az erdélyi magyarság autonómiatörekvései egyidősek a modern román állammal. A törvénytervezet preambuluma hivatkozik is az 1918 decemberi, gyulafehérvári nyilatkozatra, amely szerint „minden nép saját egyedei által, saját nyelvén tanul, bíráskodik és végzi a közigazgatást".

Az RMDSZ tervezete az Európai Unióban fellelhető tizennégy autonómiamodell közül a dél-tirolit veszi alapul. Kelemen szerint azért esett éppen erre a választás, mert az Olaszországhoz tartozó, de jórészt német nyelvű Dél-Tirolban több nemzetiség él együtt békésen, és sikerült megtalálni azt a társadalmi-gazdasági modellt, amely a térség fejlődését biztosítja. A jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megye településeiből jönne létre egy speciális jogkörökkel rendelkező közigazgatási régió, kiterjedt gazdasági és pénzügyi jogkörökkel. Saját törvényhozása (regionális tanács) és végrehajtó testülete, illetve két hivatalos nyelve: a román mellett a magyar. A regionális tanács összetételének tükröznie kell a nemzeti közösségek arányát. Autonómia statútum kidolgozására már történtek próbálkozások, de ez az első, amelyet az RMDSZ törvénytervezet formájában a parlament elé terjeszt.

– Rendkívül fontos időszak következő a romániai társadalom életében – magyarázta az időzítést a szövetségi elnök. – Következik egy új alkotmány megvitatása, a fejlesztési régiók átalakítása és valószínűleg közigazgatási jogkörökkel való felruházása. Ebben az új rendszerben is biztosítanunk kell a romániai magyarságnak a nemzeti önazonosságtudat megőrzéséhez szükséges alkotmányos intézményi garanciákat – hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy az utóbbi 25 évben rendre megvalósultak a romániai társadalom főbb célkitűzései: a piacgazdaságra való áttérés, a NATO- és EU-csatlakozás, és ebben a folyamatban a romániai magyarság fontos stabilitási tényező volt. Kelemen szerint itt az ideje a magyar közösség rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb célkitűzését is valóra váltani, ez pedig az autonómia.

– A törvénytervezet egy alkotmányos és legitim politikai aktus, amelynek révén a magyar közösség tényleges és hatékony garanciákat akar a nemzeti identitása megőrzésére. Éppen ezért elhatárolódunk minden olyan kísérlettől, amelynek célja ennek a gesztusnak a kompromittálása. Nem vagyunk eszközei senkinek – szögezte le a szövetségi elnök azokra a kommentárokra utalva, amelyek szerint Moszkva Magyarország és az RDMSZ révén próbálja destabilizálni Romániát.

Az RDMSZ elnöke hangsúlyozta: a magyarság a követeléseit továbbra is a többséggel való együttműködés keretében látja megvalósíthatónak, a Székelyföld autonómiáját az egységes román állam keretein belül képzeli el, és „nincsenek függetlenedési vagy egyéb szeparatista tervei".

A dokumentumot román és magyar nyelven is közzétették az RMDSZ honlapján. Kelemen szerint ebben a pillanatban a racionális vita és a többségi társadalomban meglévő előítéletek eloszlatása a legfontosabb. A parlamenti előterjesztés időpontját nem tűzték ki.