galéria megtekintése

A tét Európa egysége és a menekülők élete

Súlyosbodik a humanitárius katasztrófahelyzet Európában: ma csúcstalálkozón keresnek kiutat az uniós vezetők a kilátástalannak látszó helyzetből. A tehetetlenség közben vasárnap tizen­nyolc ember meghalt, amikor egy migránsokat szállító csónak felborult, a görög–macedón határon feltorlódott tömeg miatt pedig rendkívüli állapot bevezetését kérte Athéntól a régió kormányzója.

Tizennyolc ember meghalt, tizenötöt kimentett a török parti őrség a törökországi Didim városa közelében vasárnap felborult csónak utasai közül. Továbbra is naponta több ezren próbálnak eljutni Törökországból Görögországba, ahol immár 13-14 ezerre emelkedett a lezárt görög–macedón határ görög oldalán várakozó menedékkérők száma. Az északi régió kormányzója rendkívüli állapot bevezetését szorgalmazta, az athéni kormány pedig tiltakozó jegyzéket küldött Macedóniának és Szerbiának, nehezményezve a rendkívül szigorú beléptetési intézkedéseiket.

Menekültek fürdetik babájukat a görög–macedón határnál
Menekültek fürdetik babájukat a görög–macedón határnál
Alexandros Avramidis / Reuters

Ugyanakkor az Európai Unió vezetői támogatják a nyugat-balkáni útvonal lezárását a migránsok előtt, legalábbis ilyen értelmű nyilatkozatot tett Donald Tusk, az állam- és kormányfőket tömörítő ­Európai Tanács elnöke a mai uniós csúcs előtt. A lengyel politikus szerint véget kell vetni annak, hogy az államok egyszerűen átengedik a területükön a menedékkérőket.

 

Brüsszel most arra számít, hogy a humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet meggyőzi a tagállamokat arról, hogy a menedékkérők elhelyezését sürgősen meg kell oldani.

A kötelező kvótarendszer bevezetésének felgyorsítása mellett szól, hogy legalább 30 ezer ember rekedt görög menekülttáborokban, és a számuk naponta két-háromezerrel nő. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke egy hétvégi lapinterjúban azt mondta, lehetetlen menekültek befogadására kényszeríteni az ellenálló kelet-európai tagállamokat, még akkor is, ha ezt jogszabály írja elő. A mai csúcstalálkozón kiderül, hányan osztják a véleményét.

Tűzifáért sorban álló menekültek a görög–macedón határon. Egyre többen vannak
Tűzifáért sorban álló menekültek a görög–macedón határon. Egyre többen vannak
Marko Djurica / Reuters

Az EU országaira nehezedő nyomás jelentősen enyhülhet, ha a huszonnyolc tagállami vezető, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Brüsszelben nyélbe üti a migránsok visszatoloncolásáról a múlt héten körvonalazódott megállapodást. Eszerint Törökország visszafogadná a Görögországba érkezett nem szíriai menedékkérőket, és az Égei-tengeren feltartóztatott, a hellén államba tartó szíreket. Erről Tusk és Davutoglu múlt heti, ankarai találkozójukon egyeztek meg feltételesen. A csúcsra vár, hogy a megállapodást szentesítse, amelyet máris jogellenesnek ítéltek a török menekültpolitikát bíráló nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is.

Ankara a menedékkérők visszafogadásáért többek közt azt várja cserébe, hogy az európaiak vállalják néhány százezer, török földön tartózkodó menedékkérő befogadását, amiről már jó ideje folynak egyeztetések a két fél között. Ám csak azokba a tagországokba küldenék a nemzetközi védelemre szoruló személyeket, amelyek hajlandóságot mutatnak a befogadásukra. Az Angela Merkel német kancellár által sürgetett önkéntes áttelepítési programban való részvételre mostanáig nem születtek ajánlások, és kérdés, hogy ma lesz-e jelentkező.

Az EU közben pénzügyi és logisztikai segítséget nyújt Athénnak, és szeretné elérni, hogy fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akik görög földön léptek az EU területére. Ez a terv is súlyos aggályokat vet fel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága egy korábbi ítéletében úgy döntött: a menedékkérőkkel való bánásmód Görögországban nem felel meg a nemzetközi normáknak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető