Ma már nem elég középiskolát végezni – legalábbis az USA-ban

a huszonegyedik században már nem elég, ha az amerikaiak többsége középiskolát végez, azaz 12 éven át tanul. Az ország versenyképességhez még legalább két év tanulásra van szükség.

A közösségi főiskolák egyrészt a helyi igényeknek megfelelő szakembereket képeznek: nővéreket, informatikusokat, rendőröket. Ám a The New York Times által idézett adatok szerint a kiadott diplomák többsége ma már bölcsész- és természettudományi képesítés, amivel tovább lehet tanulni.

A lépés egyik legfontosabb következménye a közösségi főiskolák deszegregálása lenne. Kissé leegyszerűsítve: a négyéves főiskolákra a gazdagok és a felső középosztály gyerekei járnak, míg a közösségi főiskolákra a szegények. Ez pedig az oktatás színvonalára is hatással van. Az oktatás ingyenesség tételével a középosztálybelieket is rá lehetne venni, hogy ide írassák a gyerekeiket. A legszegényebbek a szövetségi ösztöndíjrendszernek köszönhetően már így sem fizetnek tandíjat. Ám sok középosztálybeli család annál többet keres, hogy utóbbira jogosult legyen, az egyre magasabb tandíjat azonban nem tudja kifizetni.

A sajtónak nyilatkozó szakértők szerint maga a szó, hogy „ingyenes" is varázsszernek bizonyulhat. Olyanok is felbátorodhatnak a tanulásra, akik korábban nem vágtak neki: jogosultak lettek volna ösztöndíjra, de nem mertek belevágni a bonyolultnak tűnő pályázati rendszerbe.

Egy lány várja Obama beszédét az olcsó ellátásokról a Prince George közösségi főiskolán, Maryland államban. Kevin Lamarque / Reuters

Az ingyenesség természetesen nem old meg minden problémát. A közösségi főiskolák egyik legnagyobb problémája, hogy alulfinanszírozottak, így nincs pénzük személyesen nyomon követni és segíteni a diákok boldogulását. Pedig jóval nagyobb szükségük lenne rá, mint középosztálybeli társaiknak. Sokan teljes munkaidőben dolgoznak, és családjuk is van. Nem a legjobb középiskolákból jönnek, ezért eleve hátránnyal indulnak olyan tárgyakban, mint az angol és a matematika.

A NYT néhány hónapja közölt egy portrét a New York-i La Guardia közösségi főiskola egyik diákjáról. A 23 éves Vladimir de Jesus hat éve kezdte el az iskolát, de munkája és kislánya miatt sokszor halasztania kellett. Képzőművészetet tanul, festő és művésztanár akar lenni. Ám munkája miatt egyre kevesebb ideje van a házi feladatokat megírni. A matekkal pedig egyszerűen nem boldogul, és már úgy érzi, nincs is értelme. „Egyszerűen lerombolja az ember lelkét a küzdelem – mondja a tárgyról –, és emiatt ellustulok."