galéria megtekintése

Ma már nem elég középiskolát végezni – legalábbis az USA-ban

Miközben nálunk 16 évre csökkentették a tankötelezettség korhatárát, addig az USA-ban a versenyképességre hivatkozva emelik a küszöböt.

„A diákok két okból mennek közösségi főiskolára. Az egyik az, hogy ott a négyéves iskolákhoz képest sokkal olcsóbban el tudnak végezni két évet, amit utána teljes egészében beszámítanak a négyéves BA vagy Bsc-diplomába" mondta lapunknak Lily Ciric Hoffmann, aki Washington államban, a Bellevue Community College-ban végzett a kétezres évek elején. „A másik pedig az, hogy szakképesítést tudnak szerezni két-három év alatt. Én webdizájnt és webfejlesztést tanultam" – mondta Hoffmann, aki később újságírásból szerzett diplomát. „A diákság összetétele vegyes. Nagyon sok felnőtt is jár közösségi főiskolákra, akik tovább akarják magukat képezni, mert megváltozott az iparág, amelyben dolgoztak. Nagyon sokan teljes állás mellett tanulnak, és gyerekük is van" – tette hozzá Hoffmann, aki számára a közösségi főiskolán megszerzett programozói tudás adott egy olyan pluszt az újságírás mellé, hogy mindig el tudott helyezkedni a szakmájában.

Obama megtekint egy gépet az Allegheny West Hills Center közösségi főiskolán
Obama megtekint egy gépet az Allegheny West Hills Center közösségi főiskolán
Larry Downing / Reuters

Barack Obama múlt héten bejelentett terve ezeket a közösségi főiskolákat tenné ingyenessé. Az elnök javaslata szerint bárki ingyen elvégezhetne két évet egy ilyen főiskolán, aki elér egy nem túl magas tanulmányi átlagot és magabiztosan halad a diploma felé (azaz 2-3 éven belül el tudja végezni). A költségek háromnegyedét a szövetségi állam, egynegyedét pedig maguk az államok fizetnék. A döntés egyik háttere, hogy szakemberek és Obama tanácsadói szerint

 
a huszonegyedik században már nem elég, ha az amerikaiak többsége középiskolát végez, azaz 12 éven át tanul. Az ország versenyképességhez még legalább két év tanulásra van szükség.

A közösségi főiskolák egyrészt a helyi igényeknek megfelelő szakembereket képeznek: nővéreket, informatikusokat, rendőröket. Ám a The New York Times által idézett adatok szerint a kiadott diplomák többsége ma már bölcsész- és természettudományi képesítés, amivel tovább lehet tanulni.

A lépés egyik legfontosabb következménye a közösségi főiskolák deszegregálása lenne. Kissé leegyszerűsítve: a négyéves főiskolákra a gazdagok és a felső középosztály gyerekei járnak, míg a közösségi főiskolákra a szegények. Ez pedig az oktatás színvonalára is hatással van. Az oktatás ingyenesség tételével a középosztálybelieket is rá lehetne venni, hogy ide írassák a gyerekeiket. A legszegényebbek a szövetségi ösztöndíjrendszernek köszönhetően már így sem fizetnek tandíjat. Ám sok középosztálybeli család annál többet keres, hogy utóbbira jogosult legyen, az egyre magasabb tandíjat azonban nem tudja kifizetni.

A sajtónak nyilatkozó szakértők szerint maga a szó, hogy „ingyenes" is varázsszernek bizonyulhat. Olyanok is felbátorodhatnak a tanulásra, akik korábban nem vágtak neki: jogosultak lettek volna ösztöndíjra, de nem mertek belevágni a bonyolultnak tűnő pályázati rendszerbe.

Egy lány várj Obama beszédét az olcsó ellátásokról a Prince George közösségi főiskolán, Maryland államban.
Egy lány várja Obama beszédét az olcsó ellátásokról a Prince George közösségi főiskolán, Maryland államban.
Kevin Lamarque / Reuters

Az ingyenesség természetesen nem old meg minden problémát. A közösségi főiskolák egyik legnagyobb problémája, hogy alulfinanszírozottak, így nincs pénzük személyesen nyomon követni és segíteni a diákok boldogulását. Pedig jóval nagyobb szükségük lenne rá, mint középosztálybeli társaiknak. Sokan teljes munkaidőben dolgoznak, és családjuk is van. Nem a legjobb középiskolákból jönnek, ezért eleve hátránnyal indulnak olyan tárgyakban, mint az angol és a matematika.

A NYT néhány hónapja közölt egy portrét a New York-i La Guardia közösségi főiskola egyik diákjáról. A 23 éves Vladimir de Jesus hat éve kezdte el az iskolát, de munkája és kislánya miatt sokszor halasztania kellett. Képzőművészetet tanul, festő és művésztanár akar lenni. Ám munkája miatt egyre kevesebb ideje van a házi feladatokat megírni. A matekkal pedig egyszerűen nem boldogul, és már úgy érzi, nincs is értelme. „Egyszerűen lerombolja az ember lelkét a küzdelem – mondja a tárgyról –, és emiatt ellustulok."

Kapcsolódó cikkek

A gyermek mindenekfelett?!

.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.