A románok 90 százaléka rejtőzködő baloldali

Dan Jurcan, az IRES kutatási igazgatója szerint az adatok jól tükrözik, hogy Romániában egyre vékonyabb a választóvonal a pártok, illetve jobb és bal között. Úgy vélte, ez részben magyarázható az ellenkező előjelű alakulatok pragmatizmusból fakadó együttműködésével – amire az utóbbi időben többször volt példa –, de más oka is van. – Sok politikus úgy tartja, hogy az emberek elsősorban miatta szavaznak egy bizonyos pártra, és megfeledkezik arról, hogy a választók bizonyos értékek megjelenítőjeként tekintenek rá. Akadnak politikusok, akik azt akarják, hogy kizárólag őket szeressék, és „féltékenységből" elutasítják az ideológiákat. Holott az ideológiák maguk is valóságos projektek, még ha ez néha ütközik is a politikai vezetők érdekeivel – magyarázta az „ideológiai zavar" okát a Népszabadságnak nyilatkozó kutató.

Az IRES közvélemény-kutatásának adataiból az is kiderül, hogy a romániai lakosság háromnegyedének lesújtó a véleménye a pártokról (tízből kilencnek). 41 százalék szavazna egy újonnan bejegyzett alakulatra, ugyanakkor a tavalyi pártreform után létrejött (már három alapító taggal bejegyezhető) alakulatok a legtöbbek számára ismeretlenek. Még a szélsőségesen nacionalista Egységes Románia Pártról (PRU) is mindössze a megkérdezettek 0,4 százaléka hallott, hiába támadja jóformán naponta a magyarokat az alapító pártelnök, Bogdan Diaconu.

A kutatási alanyok 52 százaléka szerint a jelenlegi politikai alakulatoknál a Román Kommunista Párt (PCR) is jobb volt. Az így vélekedők csak részben fedik le a mintának azt a csoportját, amely a rendszerváltás előtt is tagja volt a kommunista pártnak. Dan Jurcan szerint több szempontból természetes, hogy az idősebb korosztály nosztalgiával gondol a kommunizmusra: a legtöbbjének a társadalmi státusa már csak a koránál fogva is magasabb volt, a munkahelyek biztosak voltak, és a származási környezet kevésbé befolyásolta az érvényesülési lehetőségeket.

– Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a 18-35 év közötti fiatalok nem rendelkeznek konkrét támpontokkal vagy saját tapasztalattal a kommunizmusról, és percepciójukat mások által megszűrt élmények alapján alakítják ki – magyarázta a Népszabadságnak a kutató. Hozzátette: Románia félúton tart „a kommunizmus emlékei és a demokrácia elfogadása között", az átmenet pedig évtizedekig vagy akár generációkon át elhúzódhat.

A megkérdezettek 31 százaléka ért egyet Románia nyugati orientációjával, tízből hatan azt nyilatkozták, hogy az országnak „nemzeti politikát" kell követnie. Ezt az irányt főleg a moldvai, diplomás fiatalok támogatják.