A megkérdezettek 54 százaléka kivitelezhetőnek tartja az egyesülést, 52 százalék pedig támogatja is. Csupán 32 százalék ellenzi a Romániához csatlakozást, 11 százaléknak közömbös az ügy, 4 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A felmérés eredményei azért érdekesek, mert eddig csupán Bukarest irányából mutatkozott hajlandóság az egyesülésre. Egy 2012-ben készült felmérés szerint csak minden tizedik moldovai értett egyet a Romániához csatlakozással.
Ennek ellenére Traian Basescu államfő tavaly novemberben Románia következő nagy projektjének nyilvánította a Moldovával való egyesülést. A javaslatot bírálta Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Titus Corlatean külügyminiszter arra hivatkozva, hogy a moldovai lakosság többsége ellenzi a két ország egyesülését, ezért az uniópárti kijelentések az Európa-ellenes, az orosz vámuniót szorgalmazó erők malmára hajthatják a vizet.
A CRSS február 1-15 között készült kutatása szerint a válaszadók elsöprő többsége, 80 százaléka számára elsősorban nem érzelmi kérdés az egyesülés, inkább valamilyen konkrét hasznot remél tőle: magasabb jövedelmet, szabad közlekedést Európában, uniós munkavállalást. A felmérés nem terjedt ki a Moldova területének és lakosságának mintegy öt százalékát adó gagauz autonóm régióra.
Ugyancsak a krími válság hatására felgyorsulhat Románia schengeni integrációja. Erről a bukaresti törvényhozás Schenghen-bizottságának elnöke beszélt csütörtökön hazai és ukrajnai diplomaták előtt. Mircea Geoana szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter szerint Románia két lépésben csatlakozna a határellenőrzéstől mentes övezethez: előbb a légi, majd a szárazföldi határokkal. – Valós esélyünk van erre, miután Oroszország annektálta a Krímet – fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint most már európai uniós érdek, hogy Románia a schengeni övezet részese legyen.
Románia schengeni csatlakozásának felgyorsításáról beszélt a bukaresti sajtó által idézett lapinterjúban a Németországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) frakcióelnöke is. Gerda Hasselfeldt a Die Weltnek nyilatkozva elképzelhetőnek nevezte, hogy „leválasztják” Bulgáriáról Romániát, amely így déli szomszédját megelőzve válna a határellenőrzéstől mentes övezet tagjává. A „leválasztásra” azért van szükség, mert noha formális döntés ez irányban nem született, a tagországok eddig úgy tekintették, hogy a két ország csakis egy időben csatlakozhat. Hasselfeldt hangsúlyozta, hogy Románia mind a jogállamiságot, mind a határok biztonságát tekintve jobban teljesít Bulgáriánál.
A keresztényszociális frakcióvezető nyilatkozata azért is érdekes, mert három éve éppen a CSU-tag Hans-Peter Friedrich, az előző Merkel-kormány belügyminisztere indította el a populista felhangokban bővelkedő kampányt, amely végül Románia és Bulgária schengeni belépésének megvétózásához vezetett.
