A nagy halak – megússzák vagy kihúzzák?

A producert később elítélték, a szocialisták megbuktak, a jobboldali parlament pedig létrehozta a CBA-t a „korrupció elleni harc” jegyében – s nem a korrupció felszámolásának céljával. A CBA-t a miniszterelnöknek rendelték alá, és különleges jogosítványokat kapott. Kiemelték a többi titkosszolgálat közül, alkalmazottai extrafizetést, luxusautókat és lakásokat kaptak, hogy ne lehessenek megvesztegethetők. Arra is jogot nyertek, hogy „beugrassák” az esetleg gyenge erkölcsökkel rendelkező személyeket.

Mariusz Kaminski, a lengyel CBA első elnöke Peter Andrews / Reuters

A szervezet élére Mariusz Kaminskit, egy jobboldali radikálist neveztek ki. A CBA a következő években több látványos akciót is indított. Korrupció és emberölés vádjával kamerák kereszttüzében tartóztatták le az ország vezető transzplantációs szívsebészét. Egy CBA-ügynök elcsábított és korrupcióra biztatott egy PO-s képviselőnőt, aki ellen ezután vádat emeltek. Koholt eljárást indítottak egy volt SLD-s miniszter ellen, aki öngyilkos lett.

A CBA által konstruált üggyel kényszerítették lemondásra Andrzej Leppert, az Önvédelem nevű populista szervezet vezérét, a PiS vezette koalíciós kormány egykori agrárminiszterét is. (Hasonlított ez az eljárás ahhoz, ahogy Orbán eltávolította Torgyán Józsefet a hatalomból.) Lepper később öngyilkos lett. A PiS számára a CBA volt „a párt ökle”, a szervezet szerintük bebizonyította, hogy a rendszerváltás csupán összeesküvés volt, és az országot azóta is titkos maffiák irányították. Ezek felszámolásával jött volna el a tiszta erkölcsök IV. köztársasága.

Tüntetés a Lepper-ügy miatt Peter Andrews / Reuters

A Kaczynski-párt bukása után hatalomra jutott PO sem számolta fel a CBA-t, amelynek születésénél ők is bábáskodtak. Viszont Kaminskit leváltották, ő PiS-képviselő lett. Helyére egy rendőrtisztet neveztek ki, s a CBA körül elcsitultak a hullámok. A szervezet az utóbbi időkig inkább a közbeszerzések körüli rendellenességekkel, uniós pénzek felhasználásával és főleg az önkormányzatok piszkos kis ügyeivel foglalkozott. Egészen a legutóbbi hetekig, amikor ismét a politika felső berkeibe tévedtek.

Előzetes letartóztatásba került Marcin Dubienecki ügyvéd és több társa, akiket pénzmosással és 13 millió zlotys csalással vádolnak. Dubieniecki nem egyszerű jogász, ő a szmolenszki légikatasztrófában meghalt Lech Kaczynski veje és Marta lányának (válófélben lévő) férje. Marta pedig a hatalomra törő PiS vezérének, Jaroslaw Kaczynskinek a legközelebbi rokona, aki részt vesz a politikában is. Egy ilyen zavaros ügy biztosan bezavar a korrupció elleni harcot továbbra is zászlajára tűző jobboldali-nacionalista PiS-nek.

Eltűnt a kémek pénze

Bulgária az EU egyik korrupciós tűzfészkének számít. Ám újra meg újra csődöt mondanak politikusai, amikor független csúcsszervet akarnak létrehozni a korrupció üldözésére. A törvényjavaslatot legutóbb Meglena Kuneva terjesztette be, aki a Reform Blokk képviseletében tagja a jobbközép koalíciós kormánynak.

Kuneva szerint Bulgáriában évente 150 ezer korrupciós aktus történik. A javaslat nem ment át, mert ugyan az erősebb kormánypárt névleg támogatta azt, az ellenzéki szocialistáktól (BSZP) és a török-muzulmán kisebbségi Jogok és Igazság Mozgalmától (DPSZ) jövő ellenszavazatok, valamint más pártok tartózkodása elegendő volt, hogy első olvasatban elutasítsa a parlament a javaslatot. Az ellenzék érve egyszerű: nincs biztosíték rá, hogy az új szervezet nem válik majd a kormány politikai eszközévé.

Az sem rendítette meg őket, hogy Bulgáriában hosszú históriája van a vezető politikusok elleni korrupciós gyanúknak, amelyek soha nem jutnak el a vádemelésig – vagy ha igen, akkor megbuknak a bíróság előtt. Bulgáriában eddig is tucatnyi szervezet foglalkozott a korrupció elleni harccal, ám az új szervezettől azt várták, hogy új lendületet adjon a kormányzati korrupció elleni küzdelemnek. Három szervezetet egyesítettek volna. Az új „szuperszerv” 2016-ban állt volna fel, de egyelőre csak a törvénytervezet puhítása folyik.

Kuneva például azt akarta, hogy nyomozzanak a névtelen bejelentések alapján is. Ehelyett most már csak arról van szó, hogy a biztonságukat féltő bejelentők ügyvédi irodák útján tehetnek feljelentést. Augusztusban mégis megszületett első fokon az első ítélet egy magas rangú állami tisztviselő ellen. Kircso Kirov vezérezredesi rangban a külföldi hírszerzés igazgatója volt. Azzal a váddal ítélték el, hogy magáncélokra használta fel a hírszerzés pénzét, közel kétmillió eurót (több mint 600 millió forintot).

Az ügynökök kifizetésére szánt pénzt tette zsebre, illetve adta barátainak. Kirov a Trud című lapnak azt mondta: koncepciós politikai per áldozata. Állítja, hogy semmi sem igaz a vádakból. Fellebbezett az ítélet ellen és hangsúlyozta, hogy egy 67 négyzetméteres lakásban el, és szerinte azért pécézték ki, mert Georgi Parvanov volt államfő nevezte ki a posztjára.

Komolytalan próbálkozások

Kampányjellegű és felszínes – így jellemezhető a korrupció elleni harc Szerbiában. A 2012-ben hatalomra került új, konzervatív politikai elit zéró toleranciát hirdetett, de pár év alatt csak néhány mágnás került előzetesbe. A közszféráig és az államigazgatásig nem ért el a tisztogatás. A hatékony fellépéshez hiányzik a széles civil front, a Korrupcióellenes Ügynökség függetlenségét pedig a végrehajtó hatalom igyekszik megnyirbálni.

A helyzet a külső megfigyelők szerint is rossz. Az Európai Bizottság tavaly év végi jelentése szerint túl kevés vádirat és ítélet születik a magas szintű korrupciós ügyekben, és nem folyik komoly, proaktív munka, és a jelentésben kifogásolták azt is, hogy rendőrségi információk szivárognak ki a sajtóba.

Nemzetközi bírókat is lefizettek

Koszovóban 2008-ban az Európai Unió missziója, az EULEX vállalta, hogy gyökerestül kiirtja a balkáni kultúrában mélyen gyökerező korrupciót. Ez nekik sem sikerült, sőt, épp náluk robbant ki tavaly az utóbbi évek legnagyobb korrupciós botránya. Először kiderült, hogy nemzetközi hivatalonokok nyúltak le koszovói közpénzeket, majd a misszió egyik főügyésze és bírája élt vissza a hatalmával. A jogállamiság ezen európai „exportőreinél” egy felmentő ítéletért 300 ezer eurót, azaz több mint kilencvenmillió forintot kellett fizetni.

Nagy halak a horgon

A román Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) 2002-ben hozta létre az akkori baloldali Nastase-kormány, miután Washington világossá tette, hogy Románia nem csatlakozhat a NA-TO-hoz, ha nem lép fel hatékonyan az intézményesült korrupció ellen. A DNA idén 99 millió lejből (körülbelül hétmilliárd forintból) gazdálkodik. Tavaly közel ötezer nyomozás indult, 1167 személy ellen emeltek vádat, és 1138 esetben született elmarasztaló ítéletet.

Plakátok: Nastase lepöndörödik Basescuról Bogdan Cristel / Reuters

Míg 2002 és 2011 között egyetlen kormánytagot vagy törvényhozót sem ítéltek el, 2012-től kezdve kéttucatnyi „nagy hal” is horogra került, köztük Adrian Nastase volt kormányfő két ügyben is. Jelenleg a DNA „ügyfele” Traian Basescu, volt államfő, a megyei tanácselnökök több mint fele, bírák, ügyészek tucatjai, Bukarest hét polgármestere közül három, köztük Sorin Oprescu főpolgármester.

A DNA-t is politikai részrehajlással vádolják. Legutóbb Victor Ponta kormányfő védekezett az ellene még ügyvédi tevékenysége kapcsán felmerült gyanú ellen azzal, hogy a cél valójában a kormány leváltása és Klaus Johannis államfő Nemzeti Liberális Pártjának (PNL) helyzetbe hozása. A vád mögött az áll, hogy a DNA vezetőit az államfő nevezi ki, s az ügyészség munkájában fontos szerep jut a titkosszolgálatoknak, amelyeket az elnök koordinál.

A bukaresti sajtóban az is felmerült, hogy Washington a DNA révén próbál fenntartani Romániában nyugatbarát kurzust. Ez ellen szól, hogy a nagy román pártok kivétel nélkül Amerika- és EU-pártiak. Tény viszont, hogy az USA bukaresti nagykövetsége rendszeresen állást foglal a korrupcióellenes ügynökség védelmében.

A magas szintű korrupció visszaszorítására 2007-ben hozták létre az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), amely a választott tisztségviselők vagyonosodását és érdekösszefonódásait vizsgálja. Az ANI egyedülálló intézmény az Európai Unióban, létrehozását a román kormány vállalta az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus részeként. Cserébe Brüsszel eltekintett attól, hogy Románia nem teljesíti maradéktalanul az igazságügyi fejezet követelményeit, és az ország 2007-ben csatlakozhatott az EU-hoz.

Sok reform, kevés eredmény

Romániához hasonlóan Moldova is 2002-ben hozta létre első korrupcióellenes szervezetét, de a Gazdasági Bűncselekményeket és a Korrupciót Megelőző Központ első évtizede ráment a sorozatos átszervezésekre. Kilenc „reformot” hajtottak végre, háromszor módosult az intézmény hatásköre, és nem szolgálta a hatékonyságot az ötszöri igazgatóváltás sem. A legutóbbi, 2012-es átalakítással nőtt az Országos Korrupcióellenes Központtá „átkeresztelt” intézmény függetlensége, és bizonyos eredmények is mutatkoztak. Vizsgálat indult többek közt négy egykori miniszter ellen is, de egyelőre egyetlen magas rangú politikus sem került rács mögé.

A miniszterelnök sem tabu

Csehországban sokáig csupán az oknyomozó újságírók derítettek fényt korrupciógyanús ügyekre. Négy évvel ezelőtt aztán Petr Necas miniszterelnök megelégelte, hogy szinte valamennyi feljelentés fennakad az illetékes ügyészségen, mert a botrányba keveredett oligarchák és ismert politikusok felett valóságos védőernyőt tartottak azok, akiknek cselekedniük kellett volna.

Ezért koalíciós támogatással megkörnyékezhetetlennek tartott legfőbb ügyészt neveztek ki, és hasonlóan jó hírnévnek örvendő személy került a rendőrség korrupcióellenes alakulatának élére is. „Nincs pardon, nem szempont a párthovatartozás, aki bűnös, az lakoljon!” – adta ki a jelszót a kormányfő. Néhány hónap múlva David Rath szocdem párti (CSSD) honatya és megyei elnök bukott le, aki egy díszdobozban hétmillió cseh koronát rejtegetve távozott épp az egyik megbeszélésről.

Jana Nagyová Petr Josek / Reuters

Később több tucat esetben bizonyították be, hogy a közép-csehországi régióban csak úgy lehetett uniós pályázatokon nyerni, ha neki és cinkosainak csúszópénzt juttattak. Nemrég első fokon nyolc és fél évi szabadságvesztésre és 21 millió korona (hozzávetőleg 250 millió forint) pénzbírságra ítélték. A volt honatya fellebbezett, az egész ügyet politikai koncepciós pernek minősítette.

Talán épp emiatt, illetve Necas biztatásától vérszemet kapva 2014 júniusában kommandósok tartottak razziát a prágai kormányhivatalban és néhány minisztériumban. Rövidesen kiderült, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke és egyben szeretője, Jana Nagyová személyében kígyót melenget a keblén. A prágai Madame Pompadourként emlegetett asszony jelentős érdekcsoportok és keresztapák kérésének megfelelően döntött államtitkárok és állami nagyvállalatok vezetőinek kinevezéséről. A katonai elhárítás embereit pedig a kormányfő feleségének a megfigyelésére utasította.

Hamarosan Nagyová is vizsgálati fogságba került, majd kiszabadulása után férjhez ment a miniszterelnökhöz, aki időközben elvált, és lemondott kormányfői, valamint pártelnöki tisztségéről. A bíróságon pedig azt bizonygatta, hogy Jana Necasová-Nagyová az ő kérésére nem megfigyeltette, hanem óvta a volt feleséget, akit szektások akartak behálózni. A prágai bíróság elfogadta ezt az érvet és bizonyítékok hiányában a hivatali visszaélés vádja alól is felmentette az asszonyt. Ezt a verdiktet az illetékes ügyész botrányosnak minősítette, és fellebbezett.

Amerika beszólt

Idén februárban az Egyesült Államok pozsonyi nagykövete közleményben méltatta azokat a lépéseket, amelyeket a szlovák kormány tesz a korrupció visszaszorítása érdekében. A diplomáciai virágnyelven megfogalmazott dokumentum azonban inkább figyelmeztetés, mintsem elismerés volt. Így gondolhatta Robert Fico miniszterelnök is, aki áprilisban arra kérte a Pozsonyba látogató George Kentet, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai antikorrupciós főkoordinátorát, hogy javasoljanak hatásos megoldásokat a törvénytelenségek visszaszorítására.

A korrupciós ügyek felderítésében kiemelkedő szerepet betöltő civil szervezetek vezetői ehelyett azt ajánlották a kormányfőnek, hogy saját pártja és holdudvara portája előtt sepregessen. Némi előrelépésnek nevezték ugyan, hogy Pavol Paska házelnök, Pavol Pavlis gazdasági miniszter és Zuzana Zvolenská, az egészségügyi tárca vezetője belebukott a korrupciógyanús ügyekbe, ám törvényes felelősségre vonásuk elmaradt.

Pozsonyi tüntetés a Gorilla-ügyben Radovan Stoklasa / Reuters

Nincs előrelépés az elhíresült Gorilla-ügyben sem, amely 2011-ben pattant ki, amikor valaki feltöltött az internetre egy dossziét, amely a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2005-ben és egy évvel később lezajlott lehallgatásait tartalmazza. Ezeket egy pozsonyi konspirációs lakásban rögzítették, ahol a Magyarországon is ismert Penta befektető csoport egyik képviselője rendszeresen találkozott döntéshozó szlovák politikusokkal, többek között Robert Ficóval.

Itt döntöttek fontos privatizációs ügyekről, valamint leendő miniszteri és más fontos posztok betöltéséről. Az érintettek tagadtak, politikai manipulációnak minősítették az anyagot. A rendőrség és az ügyészség azonban máig nem zárta le ezt az ügyet sem. Robert Fico kabinetje viszont továbbra is a közélet megtisztításának elszánt csapataként tünteti fel önmagát. Tavaly októbertől ingyenes antikorrupciós telefonvonalat működtetnek, amelyen bárki bejelentést tehet. Az ellenzéki honatyák szerint nevetséges tüneti kezelés ez, amely legfeljebb a notórius besúgókat hozza helyzetbe.

A szlovákiai civil szervezetek viszont rendületlenül hangoztatják: különösen az állami hivatalokban, továbbá az uniós és más pályázatok elbírálása során tovább burjánzik a korrupció, mert Robert Fico kabinetje legfeljebb szavakban küzd ellene.

Az összeállítást készítette: Dési András, Fehér Rózsa, Kőműves Anita, Miklós Gábor, Szilvássy József, Szőcs Levente.