Fény derül a titkosszolgálatok titkaira

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad sem értett egyet Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel annak megítélésében, hogy Irán mennyire áll közel a nukleáris csapásmérő erő kifejlesztéséhez – egyebek mellett ez derül ki a The Guardian által kedden nyilvánosságra hozott újabb titkosszolgálati kiszivárogtatásokból.

A baloldali brit napilap, amelynek nem egészen két éve Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja adott át hatalmas mennyiségű adatot főleg az amerikai és a brit biztonsági szolgálatok tevékenységéről, ezúttal az al-Dzsazíra arab hírtelevízióval közösen jutott hozzá újabb rendkívüli mennyiségű titkosszolgálati dokumentumhoz, jórészt Dél-Afrikából.

A lap keddi riportja szerint az „óriási mértékű kiszivárogtatás" a Moszad „és sok más" hírszerzési ügynökség mellett mindenekelőtt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), valamint a brit és a francia titkosszolgálatokat érinti.

A The Guardian szerint a Snowden-kiszivárogtatásoktól eltérően – amelyek elsősorban az elektronikai eszközöket alkalmazó megfigyelés mértékét tárták fel – a mostani adatok a klasszikus „utcai hírszerzés" módszereire vetnek fényt, és rálátást engednek az ügynökségek közötti információforgalomra, a dezinformációs módszerekre, valamint olyan eszközök alkalmazására is, mint „a lopás és a zsarolás".

A keddi riport központi eleme a Moszad és Netanjahu ellentéte az iráni atomprogram megítélésében.

A The Guardian felidézi, hogy az izraeli kormányfő 2012-ben az ENSZ-ben felszólalva kijelentette: Irán a következő év tavaszára, legkésőbb nyarára eljut az atomfegyver-fejlesztés „utolsó szakaszába", és onnan néhány hónap, sőt akár néhány hét alatt elegendő dúsított urániumra tehet szert „az első bomba" előállításához.

A Moszad ezzel szemben 2012 októberében egy bizalmas átiratban azt közölte a dél-afrikai titkosszolgálattal, hogy megítélése szerint Irán nem áll készen olyan szintű urániumdúsításra, amelyre atomfegyver készítéséhez lenne szükség. Az izraeli felderítés szerint Irán általánosságban sem mutatott „nukleáris töltet előállításához szükséges mértékű aktivitást".

A The Guardian által kedden ismertetett hírszerzési adatokból kiderül az is, hogy a CIA 2012-ben „hozzáférést" próbált szerezni a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista palesztin szervezethez. A Hamászt az Egyesült Államok már 1997-ben terrorszervezetnek nyilvánította, és az amerikai kormány megtiltott minden kapcsolattartást vele.

A CIA szintén a dél-afrikai titkosszolgálat (SSA) segítségét kérte, mivel az SSA a faji megkülönböztetésen alapuló apartheid rezsim felszámolása óta hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Hamásszal, valamint a másik domináns palesztin mozgalommal, a Fatahhal – áll a The Guardian beszámolójában.

Az idézett titkosszolgálati információk szerint a CIA célja az lett volna, hogy ügynököket vagy informátorokat toborozzon a Gázai övezetben, de nem esik említés arról, hogy e törekvése végül milyen sikerrel járt.

A CIA szóvivője az értesüléssel kapcsolatban azt mondta a The Guardiannek, hogy a CIA külföldi terrorszervezetekről és egyénekről gyűjtött hírszerzési információk elemzésével és továbbításával támogatja az amerikai kormány küzdelmét a nemzetközi terrorizmus ellen, és ezt az Egyesült Államok alkotmányával, a szövetségi törvényekkel és az elnöki utasításokkal összhangban teszi.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.