A botrány december 17-én robbant ki, azóta egyre több adat lett nyilvánossá. Erős a gyanú, hogy nem csak a jobbközép, iszlámista kormány négy miniszterét érinti a botrány, de magát Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt is.

A december közepén elindított zajos nyomozást a kormányzat leállította, de így is lemondásra kényszerült Zafer Caglayan gazdasági miniszter, Egemen Bagis volt EU-miniszter, Muammer Güler egykori belügyminiszter és Erdogan Bayraktar, aki a környezetvédelmi tervezésért volt felelős.

A rendkívüli ülés a török parlamentben Umit Bektas / Reuters

A vádak szerint a kormánytagok - családi kapcsolatok révén - nagyberuházóktól, építési vállalkozóktól kaptak sokmillió dolláros kenőpénzeket. Voltak, akik egy azeri-iráni üzletemberrel üzleteltek - főleg aranyat szállítottak Iránba, s megsértették az Iránnal kapcsolatos szankciókat, a pénzmosási tilalmakat. Vádat emeltek egy nagy állami pénzintezet, a Halkbank vezérigazgatója ellen is.

Elterjedt a hír, hogy belekeveredett a korrupciókba Erdogan Bilal nevű fia is, aki egy jótékony alapítvány vezetőjeként kapott jelentős adományokat.

A kormányzó párt eddig sikeresen megakadályozta, hogy megvitassák az ügyet, de mostanra összegyűlt a 184 szükséges szavazat. Időközben a kormány megnyirbálta az igazságszolgáltatás szabadságát és számos ügyészt, bírót, többszáz rendőrtisztet váltott le. 

A vita zárt ajtók mögött zajlik, mert az anyagokat az igazságszolgáltatás a nyomozati titokra hivatkozva titkosította. A kormánypárti képviselők távol maradtak a vitától, s abból aligha szivároghatnak ki olyan elemek, amelyek a kormányt megrendíthetik.

Bizonyosnak látszik azonban, hogy a korrupciós vád gyengíti az AKP esélyeit a március 30-i önkormányzati választásokon.  Erdogan tagad minden vádat, azt állítja, hogy a leleplezéseket az államapparátusba befurakodott ellenfelei, Fethullah Gülen iszlám jogtudós Hizmet (Szolgálat) mozgalmának tagjai fabrikálták. Erdogan az európaiakat és az USA-t is megvádolta az elleni irányuló összeesküvéssel.