A testület kilátásba helyezte, hogy az aggasztó helyzet orvoslása érdekében akár strasbourgi emberjogi bizottsághoz is fordulhat. Nicolas Berger, az Amnesty International brüsszeli irodájának vezetője nyilatkozatban üdvözölte ezt a lépést, egyúttal pedig közölte, hogy több csehországi roma civil szervezet, illetve polgár kért tőlük segítséget, miután a kormányhivatalnak, valamint a kisebbségi és emberi jogokat felügyelő tárcának írt konkrét panaszaik ellenére semmilyen javulást sem tapasztaltak.

Diszkrimináció minden szinten. Tiltakozás júniusban Letyben, ahol sertéstelep működik egy második világháborús koncentrációs tábor helyén David W Cerny / Reuters

Lapunk megkeresésére Lenka Felcmanová neves cseh pedagógus szakember bizonyos mértékig indokoltnak tartotta a brüsszeli aggodalmakat, ugyanis jelenleg az enyhén értelmi fogyatékosokkal foglalkozó speciális oktatási intézmények tanulóinak 28,2 százaléka roma származású, köztük nem kevés jobb sorsra érdemes gyermek. – Nem rasszista előítéletek, hanem különböző objektív okok miatt kerültek oda. Főleg a roma gettókból érkezőknek iskola előtti korban nincs kellő szókincsük, megfelelő viselkedéskultúrájuk, ezért aztán az illetékes tanácsadók nem sorolják be őket a megfelelő szintet elérő gyermekek közé, holott a nagy többségük külön foglalkozásokkal belátható időn belül behozhatná a hátrányát. Csakhogy a költségvetésben nincs pénz a jelenleginél jóval több pedagógiai asszisztens, logopédus és más szakember alkalmazására. Tetézi a gondokat az is, hogy jelenleg még mindig csaknem 18 ezer a csehországi szakképesítetlen pedagógusok száma, akiknek a nagy többsége a romák lakta régiók általános iskoláiban tanít, s nincs kellő felkészültsége a különböző szociális környezetből érkezett növendékek oktatásához. Nem kifogásként, hanem tényként említem, hogy hozzánk hasonló gondokkal csaknem valamennyi uniós tagország szembesül – nyilatkozta lapunknak a Károly Egyetem tanszékvezető tanára.

Érdeklődésünkre Jana Holíková, a cseh oktatásügyi tárca szóvivője közölte, hogy a sokféle társadalmi és szociális probléma enyhítése érdekében három éven belül bevezetik az iskolás kor előtti, legalább egy tanévre kötelező óvodai oktatást, amely révén lényegesen javulhat a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége. A költségvetésből pedig az eddiginél lényegesebb több pénzt szánnak az inkluzív oktatás hálózatának bővítésére, amellyel segíthetik valamennyi tanuló képességeinek fejlesztését és fokozatos felzárkóztatásukat – tájékoztatta lapunkat.