A Glasgowban tartott második nyilvános vitán a függetlenségpárti erőket ismét Alex Salmond skót miniszterelnök, az uniópárti tábort a Better Together (Jobb együtt) nevű skót függetlenségellenes kampány vezetője, Alistair Darling, a Munkáspárt vezette előző brit kormány volt pénzügyminisztere képviselte.

Darling – csakúgy, mint az augusztus 5-én tartott első tévévitán – az éjszakába nyúló hétfői szópárbajban is megpróbált egyenes választ kapni Salmondtól arra, hogy mi lesz Skócia fizetőeszköze elszakadása esetén, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány már korábban egyértelműen elvetette a fontunió fenntartását, ha a skótok a függetlenség mellett voksolnak.

Salmond gyakorlatilag szó szerint megismételte az első vitán hangoztatott álláspontját, miszerint senki nem akadályozhatja meg Skóciát a font további használatában, elszakadás esetén sem. A skót kormányfő többször utalt arra, hogy Skócia nem fogja átvállalni az Egyesült Királyság teljes államadósságából rájutó részt, ha Londonnal nem sikerül megállapodni a fontunióról.

Darling erre a kijelentésre azzal érvelt, hogy ha a skót kormány ezt komolyan gondolja és meg is teszi, az abban a pillanatban szuverén törlesztési csődöt jelent a piac szemszögéből. Az uniópárti politikus megismételte azt az érvét, miszerint ha Skócia megállapodás nélkül használja tovább a fontot, az olyan lesz, mint az amerikai dollár egyoldalú használata Panamában.

Éles összecsapás tárgya volt a hétfő esti tévévitán az északi-tengeri olajkincs kérdése is.
A kormányzó Skót Nemzeti Párt nem kis részben erre az olajra építi a függetlenség finanszírozási tervét, és már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj „Skócia olaja".

Ugyanakkor iparági szakértők az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés másfél évtizede, 1999-ben tetőzött, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.

Alistair Darling a hétfő esti tévévitában kijelentette, hogy az elmúlt két év mindegyikében az északi-tengeri lelőhelyekből származó jövedelem 5-5 milliárd fonttal (csaknem kétezer milliárd forinttal) elmaradt a tervezettől. A függetlenségellenes kampány vezetője szerint ez több, mint amennyit a skót kormány évente a közoktatásra költ, és kétszerese a skót állami egészségügyi szolgálat éves költségvetésének. Mindez jelzi, hogy az északi-tengeri olajbevételre alapozott finanszírozási tervek hatalmas kockázatot jelentenek, mivel ezek a bevételek bizonytalanok – mondta Darling.

Alex Salmond ezt az érvelést azzal vetette el, hogy az olajkincset az ilyen természeti erőforrásokkal rendelkező országok mindegyikében áldásnak tartják, csak a skót függetlenségellenes kampány vezetői tekintik koloncnak. Salmond szakértői becsléseket idézett, amelyek szerint a következő 35 évben még 15-16,5 milliárd hordó nyersolaj-egyenértéknek megfelelő energiahordozó nyerhető ki az északi-tengeri mezőkről, ami mai árfolyamon ezer milliárd font értéket jelent.

A skót kormány szeptember 18-ára írta ki a népszavazást arról, hogy Skócia elszakadjon-e a 307 éves brit uniótól. A közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a függetlenséget ellenzők abszolút többségben vannak; a legutóbbi felmérés alapján a skót választók 51 százaléka szavazna az elszakadás ellen, 38 százalékuk pártolja a függetlenséget. A bizonytalanok aránya most 11 százalék.