Aleppó kulcsfontosságú és szimbolikus csatatérnek számít az öt éve tartó szíriai polgárháborúban, amelyben már több százezren vesztették életüket, és amely milliós menekültáradatot indított meg Európa felé. Aleppó legnyugatibb részét, illetve keleti kerületeit a lázadók ellenőrzik, míg a többi területet az Aszadhoz hű erők irányítják. Ha a kormányerőknek sikerül visszaszerezniük a várost, azzal további gazdaságilag és stratégiailag fontos területekhez juthatnak. A lázadók azonban egyáltalán nem biztos, hogy könnyen adják Aleppót. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint a felkelők már offenzívába kezdtek, hogy visszaszerezzék a kormányerők által elfoglalt területeket.
Aleppóban a minap legalább kétmillió ember – köztük rengeteg gyerek – maradt víz nélkül, miután a kormányerők megrongálták a lázadók irányította keleti területeket ivóvízzel ellátó szivattyúállomását, bosszúból pedig a felkelők is lekapcsoltak egy másikat. Hanaa Singer, az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi alapjának szíriai képviselője arra figyelmeztetett, hogy a szivattyúk lekapcsolása a gyerekekre jelenti a legnagyobb kockázatot, mert a lakosság most fertőzésveszélyes kutakból nyeri a vizet.
Eközben a világ vezető hatalmai egymást vádolják a harcok kiújulásáért. Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter szeptember 9-én állapodott meg a tűzszünetről, amely szeptember 12-én lépett életbe, de egy hét múlva össze is omlott, amikor az ENSZ humanitárius segélyszállítmányát támadás érte, s húsz ember életét vesztette. Washington szerint Oroszország a felelős a légitámadásért, Moszkva viszont az al-Kai-da korábbi szíriai szárnyát, az al-Núszra Frontot okolja. A támadást követően az amerikaiak mértek légi csapást – Washington állítása szerint tévedésből – a szíriai kormányerőkre. Akkor 62 ember vesztette életét.
Kerry és Lavrov pénteken az ENSZ-közgyűlésén ismét próbát tett a helyzet rendezésére, de nem jutottak semmire. Az orosz külügyminiszter szerint bármilyen tűzszünet értelmetlen addig, amíg az Egyesült Államok a felkelőket támogatja. Több nyugati ország külügyminisztere szerint azonban éppen Oroszország a felelős a jelenlegi helyzetért. Boris Johnson brit külügyminiszter a BBC-nek vasárnap egyenesen azt mondta, hogy Moszkva civileket is támad Aleppóban, ezért akár „háborús bűnökkel is vádolható".
