Az amerikai titkosszolgálatnak tetszett az ötlet. John Maury, a Szovjetunióval foglalkozó részleg vezetője egy feljegyzésben azt írta, a Zsivago doktort tartják a Sztálin halála óta született legfontosabb „eretnek” regénynek.
|
Borisz Paszternak 1936-ban |
„Paszternak humanista üzenete, amely szerint mindenkinek joga van a magánélethez és a méltósághoz – a politikai rezsim iránt mutatott hűségének mértékétől függetlenül –, dacol azzal a szovjet világképpel, hogy az egyénnek áldozatot kell hoznia a kommunista rendszerért.”
A regény, mint Maury írja, nem szólít fel lázadásra, de „az eretnekség, amellyel Zsivago a politikai passzivitás mellett érvel, a könyv alapja. Paszternak azt sugallja, hogy a jelentéktelen kisemberek, akik passzívak maradnak a rezsim követeléseivel szemben, nem vesznek részt aktívan és nem köteleződnek el érzelmileg a hivatalos vonal mellett, felsőbbrendűek, mint a rendszer által favorizált politikai aktivisták.”
A hidegháború fontos fegyvere
A CIA propagandaeszközei között a hidegháborúban jelentős szerepe volt az irodalomnak, és a Zsivago doktor volt az egyik legfontosabb „fegyver”, amely a kezükbe került. Tudták, úgy kell megoldani a nyomtatást és a terjesztést, hogy ne legyen jele annak, hogy bármi közük volt hozzá.
Ezért a holland kollégák segítségét kérték. A legtöbb példányt, 365 darabot Brüsszelbe küldték, az 1958-as világkiállításra, ugyanis 16 ezer vízumot adtak ki a Szovjetunióból érkezőknek, és az esemény jó alkalomnak ígérkezett a könyv terjesztésére – írja a WP.
Persze nem tehették ki egyszerűen az amerikai standra, a vatikáni pavilon egy csendes, imádkozásra szánt részének lefüggönyözött sarkában nyomták az orosz látogatók kezébe a könyvet. Hamarosan a Zsivago doktor kék borítójának darabjai borították a kiállítási tér padlóját: az újdonsült tulajdonosok letépték és eldobták, hogy minél könnyebben haza tudják csempészni.
Paszternak nem tudott az akcióról, ám még abban a hónapban eljutott hozzá a híre, és párizsi barátjának írott levelében kérdezte: igaz-e, hogy Brüsszelben feltűnt egy orosz kiadás a könyvéből? A kiadás egyébként teli volt hibákkal, teljes bekezdések hiányoztak belőle, ráadásul a borító alatt a Feltrinelli-kiadás első lapja volt látható, beragasztva. Az is gyanút keltett, hogy a holland kiadó végül nem írta alá a szerződést Feltrinellivel, így a kiadás illegálisnak számított.
A CIA intézte el a Nobel-díjat?
Ivan Tolsztoj, a Szabad Európa Rádió munkatársa még kisgyermekkorából emlékezett a furcsa kiadásra. Két évtizedes nyomozás eredményeként jelentette meg a könyvét 2007-ben, és ő is arra a következtetésre jutott: a CIA keze volt a dologban. Ő azonban még úgy vélte, azért volt szükség az amerikaiak által szervezett orosz kiadásra, hogy Paszternak Nobel-díjat kaphasson. Akkoriban úgy vélték, ez a feltétele a díj odaítélésének, ám ez azóta vitatott.
|
Ralph Richardson, Omar Sharif és Julie Christie a Zsivago doktor filmváltozatában |
Tolsztoj szerint Paszternak 1958-as irodalmi Nobel-díjához is köze volt a CIA-nak, amely így próbált „csapást mérni” Moszkvára. (Paszternak ellen hazájában lejárató kampány indult a díj odaítélése után, nyomás alá helyezték, ezért nem is fogadta el az elismerést.) Tolsztoj könyvét a titkosszolgálat még kommentálni sem volt hajlandó, most azonban a dokumentumokat is kiadta.
Kiderült, hogy a második, puha fedeles kiadást egyenesen a CIA központjában, saját nyomdájában nyomták. Egy- és kétkötetes verzió is készült, kis méretben, hogy minél könnyebben el lehessen rejteni. Kilencezer példányt nyomtak, nagy részét az 1959-es bécsi Világifjúsági Találkozón osztották szét.
Az eseményre egyébként a CIA-nál nem csak ezzel készültek. Csaknem harmincezer könyvvel érkeztek, tizennégy nyelven, köztük magyarul is osztogattak könyveket, például George Orwell Állatfarmját és az 1984-et is. Voltak tervek a Zsivago doktor lengyel, német, cseh, magyar és kínai terjesztésére is.
A The New York Times beszámolója szerint a szovjet delegációnak nem volt nehéz hozzájutnia a könyvhöz. A Szovjetunióból érkező buszoknak a hőség miatt nyitott ablakain dobálták be a könyveket az orosz emigránsok. Előfordult, hogy egy program után a buszba visszatérő résztvevők minden ülésen a Zsivago doktor példányait találták.
Egyikük évtizedekkel később felidézte: féltek, mert a KGB kutatónak álcázott emberei folyamatosan figyelték őket. A The Washington Post által idézett visszaemlékezés szerint azonban voltak lazább ügynökök is: szóltak, hogy nyugodtan olvassák el a könyvet, csak hazavinni nem szabad őket.