„Ha így lesz, akkor Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós hangja, valamint politikai súlya tovább erősödik. Éppen ez a kölcsönös bizalom és szolidaritás segíthet fokozatosan orvosolni azokat a súlyos gondokat is, amelyekkel jelenleg Európa szembesül. Elsősorban a menekültáradatra, az ukrajnai konfliktusra és a görög pénzügyi válságra gondolok” - szögezte le a cseh diplomácia vezetője.

Újságírói kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy a jövőre megalakulásuk negyed százados évfordulóját ünnepelni készülő V4-ek mostanság lassanként felmorzsolódnak, főleg eltérő külpolitikai irányvonalaik miatt.

„Budapest hozzáállása az Európai Unióhoz nem tér el Prága pozíciójától” - hangsúlyozta Zaorálek. További pozitív példaként mutatott rá arra, hogy a visegrádiak egységes fellépésének eredményeként végül Brüsszelben lemondtak a kötelező menekültkvóták bevezetéséről.

A cseh soros elnökség további céljaként az energiabiztonság megerősítésével kapcsolatos, valamint az adócsalások elleni közös fellépést nevezte meg. Ugyancsak fontosnak minősítette a védelmi politika összehangolását, valamint a digitális technológia fejlesztésében való együttműködést.

Prága az elkövetkező hónapokban két bővített kormányfői csúcstalálkozót tervez. Az elsőre Dél-Korea, a másodikra pedig a Benelux-államok vezető politikusai és gazdasági szakértői lesznek hivatalosak.

További kiemelt feladatnak tartják a partnerségi program gyarapítását az EU keleti szomszédaival, valamint a nyugat-balkáni államokkal. A V4-ek államfői a tervek szerint idén októberben Magyarországon találkoznak.