A barátság sem segít az ukrán-orosz viszonyban

Az ügy igazi tétje a két ország diplomáciai kapcsolatainak szintje és intenzitása. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna azt szeretné, ha csak ideiglenes ügyvivők vezetnék a nagykövetségeket. A moszkvai ukrán külképviselet már jó ideje így működik: 2014 márciusában konzultációra hazahívták Volodimir Jelcsenko nagykövetet, aki többé nem is tért vissza állomáshelyére, sőt tavaly december óta Ukrajna ENSZ-képviselője, moszkvai utódlására pedig még kísérletet sem tett a kijevi külügy. – Amíg nem rendezik a kelet-ukrajnai konfliktust és nem mozdul meg az Oroszországhoz csatolt Krím ügye, addig nem fogad orosz nagykövetet Ukrajna – vélekedett lapunknak Vagyim Karaszjov, a kijevi Globális Stratégiák Intézetének igazgatója.

A rendezési folyamatot pedig szerinte ez nem befolyásolja, hiszen az amúgy is az elnökök szintjén, nemzetközi közvetítéssel zajlik.

Pedig az eddigi kijevi orosz nagykövet, Mihail Zurabovot, aki 2009-es kinevezése után a hivatalos közlés szerint most maga kérte a felmentését, közeli, már-már bizalmas személyes kapcsolat fűzi Petro Porosenko ukrán elnökhöz. Jó viszonyuk közös üzleti ügyekből fakad, még jócskán az orosz-ukrán kapcsolatok kiéleződése előtti időkből származik.

Bírálták is Moszkvában az egykori egészségügyi miniszter Zurabovot, például azért, mert egyesek megítélése szerint passzív volt a 2013-2014-es kijevi kormányellenes megmozdulások, a Majdan idején, és nem tudta kezelni az ukrán politikában egyre erősödő oroszellenes hangulatot. Sőt olyan feltételezéseket is olvasni lehetett, amely szerint a kelet-ukrajnai rendezésről zajló minszki tárgyalási folyamatból azért vonták vissza (Borisz Grizlov volt orosz parlamenti elnököt a helyébe ültetve), mert túlságosan szoros kapcsolat köti az ukrán elnökhöz.

Ugyanakkor a Kommerszant értesülése szerint Zurabov nagyon is értékes háttérmunkát végzett. Aktívan részt vett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Porosenko telefonbeszélgetéseinek előkészítésében. Márpedig ilyen konzultációkat rendszeresen – volt, hogy hetente többször is – tartottak, ám csak egy részükről számoltak be a nyilvánosságnak, mert nem akarták, hogy a nacionalista erők támadhassák az ukrán államfőt, mondván, „kapcsolatot tart az agresszorral" – írta a moszkvai napilap.

A nagykövetváltás körüli huzavona akár a hasznára is válhat Porosenkónak, hiszen keménységet demonstrálhat. Majdnem biztos azonban, hogy Putyinnak több előnye származik majd belőle. Abban, hogy nem karrierdiplomatát akar Kijevbe küldeni, nincs semmi rendkívüli, hiszen azt is jelezheti, milyen fontosnak tartják a posztot, amelyet valaha még Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnök is betöltött. Ha Kijevben igent mondanának az orosz jelöltre, azt úgy lehetne értelmezni, hogy elfogadják a Moszkva diktálta játékszabályokat, ha nem, akkor viszont a konstruktív hozzáállást lehet számon kérni az ukrán vezetőkön. Zurabov visszahívásával pedig azt is érzékeltethetik, hogy a problémákról ezentúl már nem közvetlenül Kijevvel, hanem a nyugati közvetítőkön keresztül akarnak egyeztetni.