A bankok zárása-nyitása pontosan jelképezi a görög kormány „térdre kényszerítését”. A tőkekorlátozásokat azután vezették be, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök felállt a tárgyalóasztaltól, és népszavazást írt ki az EU/IMF-páros követeléseiről. Noha a referendumon a többség nemet mondott, Ciprasz néhány nappal később kénytelen volt még keményebb feltételekre rábólintani, majd ezeket a parlamenttel is elfogadtatni. Ahogy mindez megvolt, a hitelezők újranyitották a pénzcsapokat, a bankokra pedig ismét kitehették a „Nyitva” táblát.
Nem véletlenül sürgetett gyors tárgyalásokat Merkel kancellár. Az euróövezeti pénzügyminiszterek zöld utat adtak ugyan egy 7,1 milliárd eurós áthidaló hitelnek, de Athén ezzel legfeljebb a július hónapot húzza ki; hétfőn az Európai Központi Banknak 4,2 milliárd, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétmilliárd eurót kellett törlesztenie. A derűlátó forgatókönyv szerint augusztus közepéig sikerül kidolgozni és jóváhagyni az új, 86 milliárd eurós görög mentőprogramot, amely – legalábbis ezt ígérte Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter – már nem a megszorításokra, hanem a növekedésre és a beruházásokra összpontosít.
Teljesen azért nem búcsúzhat a nadrágszíjmeghúzástól Görögország, ahol a törvényhozásnak szerdán újabb reformcsomagra kell áldását adnia.
Már a múlt heti szavazás is a Ciprasz-kabinet alapos meggyengülését bizonyította: a kormányzó Sziriza pártból 39 képviselő fellázadt, és nem állt a javaslatok mögé, amelyeket így csak az ellenzék voksai mentettek meg. A parlamenti matematika továbbra is ingatag helyzetet mutat. A 300 fős képviselőházban a kormánykoalíciónak 162 mandátuma van, a legutóbbi lázadással azonban ez a támogatottság 123 szavazatra csökkent. A görög alkotmány szerint egy kisebbségi kormánynak is legkevesebb 120 vokssal bírnia kell, különben kérdésessé válik a sorsa.
|
Cipraszra talán már szeptemberben előrehozott választások várnak
Alkis Konstantinidis / Reuters |
Gyors megegyezésre törekszik tehát Ciprasz is, hiszen sokan már azt rebesgetik, hogy szeptember-október környékén kénytelen lesz előrehozott választásokat kiírni. Addig meg kell győznie a nemzetközi hitelezőket, hogy komolyan gondolja a reformok-költségcsökkentések végrehajtását – és a hazai közvéleményt is, hogy ezek nélkül pénzügyi összeomlás és az euróövezetből való távozás vár Görögországra. Sokatmondó Nikosz Papasz államminiszter nyilatkozata az Efimerida című napilapnak: „Aggasztó, hogy sokan még mindig azt hiszik, nem lennének megszorítások, ha az eurózónán kívül lennénk. Ez teljesen hamis érvelés.”
