'Orbán és kormánya veszélyes játékba kezdett'

Aki tudni akarja, hogy miként válhat a pénzpiacok spekulációinak célpontjává, annak tanulmányoznia kellene a magyar kormány magatartását - így vélekedett kedden a német üzleti körök lapja, a Financial Times Deutschland. Az újság szerint a közelmúltban megválasztott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor csapata teljesen szükségtelenül lépett a viszály útjára a Nemzetközi Valutaalappal és ez által elbizonytalanította a befektetőket.

Orbán és kormánya veszélyes játékba kezdett - írta az újság -, és hozzáfűzte:  a magyar kormány azt hiszi, hogy befelé másképpen kommunikálhat, mint kifelé. A jobboldali konzervatív Fidesz áprilisban a többi között az adócsökkentések ígéretével nyerte meg a választásokat. Ehhez viszont szükségesé vált az addig kormányzó szocialisták szigorú takarékossági irányvonalának felpuhítása - tette hozzá a lap.

A választások óta a kormány arra törekszik, hogy minél sötétebbre fesse a helyzetet, és ily módon igazolja a szavazók számára, hogy mégsem kerülhet sor könnyítésekre. Már június elején a kormányszóvivő meglepetést okozott azzal a kijelentésével, hogy nem túlzás az ország lehetséges fizetésképtelenségéről beszélni. Amit befelé a „vér és veríték, illetve a könnyek” jelzésének gondoltak, kifelé megsemmisítően hatott és az amúgy is ideges piacok figyelmét a kis országra terelte. Azóta a kormány váltakozva hol megnyugtató szavakat használ, hol pedig összeomlásról beszél. És – mint a lap írta - elkerülhető vitát provokál még a Nemzetközi Valutaalappal is.

„Ha Orbán így folytatja tovább, az drága lesz az országnak” – hangoztatta a Financial Times Deutschland. Az újság szerint a politikai kommunikáció manapság nem választható ketté belső és külső kommunikációra.    

A másik üzleti napilap, a Handelsblatt kommentárja szerint a tárgyalások felfüggesztésével a nemzetközi hitelezők nem véletlenül választották Magyarországot arra a célra, hogy  példát statuáljanak. A helyzet ugyanis bámulatra méltóan egyértelmű, és nem csupán azért, mert az ország lehetőségei felett él, és ugyanakkor saját valutával rendelkezik, amely nyomás alá helyezhető anélkül, hogy egy egész valutarendszert - mint például az eurót - tartósan magával rántsa. Az ország elég nagy ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, és elég kicsi ahhoz, hogy a válság esetén ne váltson ki dominóhatást. Magyarország ezáltal ideális példa arra, hogy a mai világ „Görögországait és Portugáliáit” figyelmeztessék: a takarékosságot nem lehet félvállról venni. A lap szerint a hitelezők Magyarországot egy megbánásra nem hajlandó bűnözőként, elrettentés céljából kívánják a nyilvánosság előtt „karanténba zárni”.

A Handelsblatt szerint ez az eljárás ugyanakkor meglehetősen merész, ugyanis még a kiismerhető és pénzpolitikailag független Magyarország is robbanóanyagot jelenthet Európa számára. A  lap utal arra, hogy az osztrák bankok az ország legnagyobb hitelezői közé tartoznak, és amennyiben a régió helyzete rosszabbodik, ők is rosszabbul keresnek majd, sőt, adott esetben aggódniuk kell a „befagyott” hiteleikért.  Önmagában Magyarország viszont  aligha teszi tönkre a bankokat, de nincs egyedül ugyanis az egész térség inog Lengyelországtól  és Csehországig.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió az egyik oldalon, a másik oldalon pedig Magyarország a tűzzel játszik, ha nem a megbékélést választja - fogalmazott a Handelsblatt, hangoztatva: a feleknek, amilyen gyorsan csak lehet, ismét vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz.

A baloldali Berliner Zeitung „A magyar beteg” című kommentárjában úgy vélte, hogy Budapest a konfrontáció útját választotta hitelezőivel. Magyarország új miniszterelnökének, Orbán Viktornak néhány dolgot el kell majd magyaráznia Angela Merkelnek, amikor szerdán bemutatkozó látogatásra Berlinbe érkezi. A lap úgy vélekedett: „nemzeti gazdaságpolitikájával a budapesti jobboldali konzervatív kormány irritálja a nemzetközi pénzpiacokat, de mindenekelőtt a nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hitelezőit, akik 2008-ban az országot 20 milliárd eurós hitellel mentették ki az államcsődtől.

"Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország"

Magyar erőfitogtatás címmel közölt kommentárt kedden a Der Standard című osztrák liberális napilap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió (EU) közötti hitelfelülvizsgálati tárgyalások megszakadásáról. "Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország" - írta a liberális lap. Orbán Viktor miniszterelnök bankadót akar bevezetni, amelynek az idén 700 millió eurót kell hoznia. Nagyjából ugyanennyinek kell a befolynia a német bankadóból is, csakhogy a német gazdaság hússzor nagyobb a magyarnál. "Ezzel meg is magyaráztuk az egész felbolydulást" - tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és a külföldi bankok hevesen tiltakoznak a terv ellen. "Mivel a gall falvak mindig szimpatikusak, az ember kísértést érez, hogy a magyar kormánypárt oldalára álljon a vitában. Különösképpen, mivel a külföldi pánikkeltés erősen túlzott".

A bankok arra figyelmeztetnek, hogy az adó megterhelheti a gazdaságot, mert erősen megdrágulnak a hitelek. Gazdaságkutatók szerint egy hiteldrágulás hatásai korlátozottak maradnának, annál is inkább, mivel amúgy is csökkenőben van a hitelkereslet. Azt is gyakran felróják Magyarországnak, hogy nem egyezteti adóterveit nemzetközi fórumokon, de ezt Ausztria és Németország sem teszi.

A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy Orbán Viktor egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha a külvilág, beleértve legfontosabb hitelezőit, az IMF-et és az EU-t, teljesen közömbös volna a számára. A bankadó esetében nem a gazdagok és a szegények közötti újraelosztásról van szó, hiszen miközben a bankokra terhet ró, vállalkozók és a magasabb keresetűek terheit csökkenti az új kormány - vélekedett a szerző.

A magyar bankpiac nyolcvan százalékban külföldi "multik" kezében van, amelyeket a Fidesz már a választási kampányban is bírált. A legtöbb megfigyelő szerint mindenekelőtt "a magyar játékosnak", az OTP-nek kedvez az, hogy az adó alapja a mérlegfőösszeg és nem a nyereség lesz. "A kormány azonban nemcsak az IMF-fel zördült össze, az Európai Központi Bankot is felbosszantotta, mert a külföldön elismert nemzeti banki elnök Simor András alatt fűrészeli a széket" - állt a cikkben.

Orbán nacionalista politikája, amely eddig az új állampolgársági törvényben tetőzött, a jelek szerint a gazdaságpolitikában is kezd megjelenni. Hosszú távon sem az EU-val, sem az IMF-fel szemben nem tartható fenn ez a stratégia, legkésőbb ősszel, az önkormányzati választások után békülékenyebb hangot fog megütni Orbán. De egyelőre sok a törött porcelán, ahogy azt már a forint hétfői zuhanása is mutatta. Lehet vegyes véleménnyel lenni Orbán politikájáról. Nem kétséges azonban, hogy kormányfők, akik nemzetközi forrásokra szorulnak, nem bánhatnak durván a hitelezőikkel - írta a Der Standard.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.