A szombati osztrák és a svájci sajtó a feszült szlovák-magyar viszony kiéleződéseként értékelte a magyar államfő előző napi, meghiúsult révkomáromi látogatását.

A két EU-tagország között hosszú ideje fennálló feszültség ezzel újabb csúcspontot ért el - írta a történtekről a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap varsói keltezésű cikkében. A beutazási tilalom közvetlen kiváltó oka Sólyom állítólagos magánlátogatása volt - fogalmazott a szerző, aki szerint a szlovák-magyar kiegyezés céljával létrejött Most-Híd párt meghívására Szent István szobrát leplezte le volna az elnök a trianoni szerződéssel kettéosztott városban.

"Mindamellett a konzervatív magyar államfő arról ismert, hogy a szomszédos országokban tett vitatott látogatásokkal méltatlankodást vált ki és politikai botrányokat provokál" - írta a lap. "Márciusban történt - folytatódott a cikk - , hogy hívatlanul felbukkant a romániai Erdélyben, amely az első világháború előtt Magyarországhoz tartozott. Bukarest megtagadta tőle a leszállási engedélyt, mire ő autóval utazott oda - fogalmazott a cikkíró, aki szerint az "erősen magyar jellegű" Dél-Szlovákiába tervezett utazása ellen is azonnal tiltakoztak, Pozsony már több nappal korábban kifejezésre juttatta, hogy a látogatás feleslegesen megterhelné a kétoldalú kapcsolatokat.

A régi vita hátterében azonban mindkét oldalról tapasztalható piszkálódás áll - vélekedett az NZZ. Magyarországon sok jobboldali politikus úgy viselkedik, mintha a szlovákiai, az ukrajnai, a vajdasági és a romániai magyar kisebbség lakta területek tulajdonképpen idegen fennhatóság alatt álló magyar területek volnának. A másik oldalon Pozsony egy nemrégiben elfogadott új nyelvtörvénnyel szükségtelenül rontja a területén élő magyarok helyzetét - írta a svájci lap.

A Der Standard és a Die Presse című osztrák lapok részletesen beszámoltak a látogatás meghiúsulásáról és a két ország közti viszony kiéleződéseként értékelték az eseményeket. A Die Presse internetes beszámolója végén megjegyezte: Magyarország és Szlovákia bonyolult viszonya Robert Fico kormányának 2006-os hatalomra lépése után jelentősen romlott. Budapest a magyar kisebbség jogainak szűkítésével vádolja Pozsonyt, utóbbi viszont elszakadási szándékra utaló folyamatokat vél felfedezni a magyar kisebbség körében.

Az események ismertetése során a Der Standard kitért arra is, hogy Jozef Cernek, a révkomáromi kulturális központ igazgatója is részt akart venni a szoboravatáson, azonban azt javasolták neki, hogy ne menjen, mert "túl forró az ügy". Cernek szerint a szlovákok sokat köszönhetnek Szent Istvánnak, aki fontos reformokat vezetett be a mai Szlovákia területén.

Magyarország és Szlovákia között újra és újra feszültség támad az ötszázezer fős szlovákiai magyar kisebbség jogai körül - írta a lap. Beszámolójában az áll: a mostani felháborodás oka az volt, hogy a révkomáromi magyarok képviselői nem hívtak meg egyetlen magas rangú szlovák politikust sem a szoboravatásra.

Beszámolt az elmaradt államfői látogatásról a Kurier című osztrák lap is. A Sólyom László látogatása körüli perpatvar újabb csúcspont a két ország régóta dagadó vitájában - írta szombati számában.

Politikusok a határ mindkét oldalán rendszeresen felszakítják az amúgy is csak nehezen gyógyuló sebeket - jegyezte meg a szerző. "Szlovákia számára a magánlátogatás részeként bejelentett részvétel a Szent István-napi ünnepen újabb sértő gesztust jelentett" - állt a cikkben. A Kurier szerint Sólyom László számára az ünnep lehetőség volt arra, hogy megmutassa: elkötelezett az "elveszített területeken" élő magyarok iránt is. A szerző hozzátette: Magyarországon még mindig sokan gyászolják, hogy az ország 1918 után elveszítette területének kétharmadát.

Másrészt - írta a Kurier - Szlovákiában a nacionalisták haragot szítanak mindenki ellen, aki elvárja a kisebbségi jogok biztosítását. Hamarosan életbe lép egy nyelvi jogokat korlátozó törvény. Még ha a magyar területeken gyengítve érvényesül is a jogszabály, Sólyom László szemében erőszakos asszimiláció a törvény hatása.

"Muníció a szélsőségeseknek"

Kínosnak és tragikomikusnak minősítette a magyar és a szlovák politikusok viselkedését szombaton a Mladá Fronta Dnes című liberális cseh napilap.

Érthetetlen - véli az újság -, hogy a magyar politikusok miért beszélnek még most is arról, hogy fáj nekik az egykori magyar területek - Szlovákia - elveszítése, s hasonlóan kínos, ha a szlovákok kissé nyakatekerten a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968-as csehszlovákiai bevonulásával kötik össze Szent István ünnepét.

"A Duna menti manőverek így olyan párharcnak tűnnek, amelyben arról van szó, hogy ki a nagyobb bohóc, s éppen most ki van felül. Ugyanakkor a politikusok jóindulatúan kölcsönösen a szélsőségesek veszélyére figyelmeztetik egymást. Azt, hogy viselkedésükkel tulajdonképpen muníciót adnak nekik, már nem nagyon hangsúlyozzák - jegyzi meg a lap.

A szlovák-magyar kapcsolatok helyzete kezd a balkánihoz hasonlítani, és mindez közel van Csehországhoz. Nem kell ugyan még senkinek sem a haját tépnie, de érdemes figyelni a fejleményekre, mert mindez segíti a nacionalisták és a szélsőségesek térnyerését mindkét országban.

"Nekünk, cseheknek, akik a Duna menti jeleneteken szórakozunk, el kellene ismernünk, hogy csak azért tudunk nevetni, mert a csehszlovák-magyar problémát Csehszlovákia kettéosztásával sikeresen a szlovákok nyakába varrtuk" - zárja írását a Mladá Fronta Dnes.

"Slovacia spune Nem lui Solyom"

Romániában a sajtó jelentős része a szikár tényeken túl nem kommentálja Sólyom egynapos kitiltását Szlovákiából, csak alig-alig említve a kézenfekvő párhuzamot a mostani incidens és a március 15-i erdélyi látogatás között, amikor a román hatóságok nem hagyták leszállni a kopjafaavatóra érkező magyar álamfő gépét Marosvásárhelyen. Sólyomnak és kíséretének kocsival kellett elutaznia a helyszínre, Nyergestetőre.

Részletesen a Gardianul idézi fel Sólyom március 15-i romániai kalandját. (A hasonlóságot már a cikk címe jelzi: Magyarország elnökét Szlovákiában sem látják szívesen.) „Románia sem volt jobban elragadtatva a magyar elnök látogatásától. Március 15-én, Magyarország nemzeti ünnepén Sólyom László Erdélyben akart ünnepelni, ahova repülőgéppel érkezett volna. A román külügyminisztérium azonban nem adta meg ehhez az engedélyt. Egy nappal korábban a román sajtó már említette a híresztelést, miszerint a román hatóságok közölték Sólyommal, hogy látogatása azokban a napokban nem időszerű, tekintve, hogy az elnök ismételten ki akarta kifejezi támogatását a Székelyföld autonómiáját illetően. Utólag a külügy kijelentette, hogy a visszautasítás oka a törvények és a diplomáciai szokásrend megszegése volt."

Még a Ziua közöl részletes háttércikket a történtekről, Szlovákia nemet mond Sólyomnak címmel (amelyben a tagadószó magyarul szerepel); kiemeli, hogy augusztus 21-e az a nap, amikor 1968-ban a magyar hadsereg is részt vett Csehszlovákia lerohanásában. A bukaresti lap ismerteti a vitát arról, hogy Ivan Gasparovic szlovák elnököt meghívták-e vagy sem a rendezvényre, majd részletesen kitér a viszony elhidegülésének előzményeire (meghatározónak tekintve a Szlovák Nemzeti Párt 2006-os kormányra kerülését), és állomásaira (Dunaszerdahely, szlovák nyelvtörvény) is.

Szlovák forrásokra hivatkozva a Rador román hírügynökség arra emlékeztet, hogy Sólyom László látogatása már azért is „rosszul vette volna ki magát", mert augusztus 21-e volt az a nap, amikor a Varsói Szerződés öt tagállama, köztük Magyarországgal, bevonult Csehszlovákiába, hogy véget vessen a Prágai Tavasz néven ismertté vált reformfolyamatnak. A Rador ismerteti Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének kijelentését a szlovák magyarellenességről.