A vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat cikke - amelynek felcíme "ijesztőnek" nevezi a térségi EP-választásokat -  megállapítja, hogy idegengyűlölők és populisták az EU régebbi tagállamaiból, például Hollandiából is bekerültek az uniós  törvényhozásba, ők is azonban szelídnek tűnnek kelet-európai partnereikkel összehasonlítva.

A The Economist megemlíti, hogy „a gyalázkodó nacionalista” Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke – Nicolae  Ceausescu egykori kommunista diktátor „udvari költője” – is  mandátumot szerzett.

A nemzetközi együttműködés azonban a dolog természetéből adódóan  bajos olyan politikusok között, akik gyűlölik az idegeneket. A  szélsőjobboldali Jobbik, amely három EP-képviselői helyhez jutott,  csatlakozhat a balkáni partnerpártokhoz a romák ostorozásában. Sok közös vonás azonban nem lesz bennük, amikor a szomszédos országokban  - például a Szlovákiában és Romániában - élő magyarok kisebbségi  jogai kerülnek napirendre. Ezekben az országokban ugyanis éppen a  „magyar irredentizmus a helyi soviniszták kínálkozó mumusa” – áll a  The Economist cikkében.

A hetilap megállapítja ugyanakkor, hogy az EP-választások fő  sztorija keleten és nyugaton egyaránt a jobbközép pártok elsöprő  győzelme. Magyarországon a szocialisták nagyon rosszul  szerepeltek, mindössze négy helyet szereztek a konzervatív Fidesz  14 mandátumával szemben, ami kedvező előjel a jobboldal számára a  következő évi parlamenti választásokra – áll az elemzésben.

A The Economist szerint az EP-választások igazi jelentősége nem  annyira az új Európai Parlament összetételében rejlik, hanem inkább  abban, hogy utalásokat tartalmaz a jövőbeni nemzeti politikai irányvonalakra.

Kapcsolódó cikkek: Morvai az EP-ben a magyar "rendőrterrorról" | 'A gárdával szemben azonnal intézkedni kellett volna' | Kitiltják a gárdaegyenruhát az EP-ből | Dübörögni kezdett az EP-kampány | Bokros, TGM, Morvai – mindenki Brüsszelbe menne?