„Hogy minél több kommunista kreténnel végezzünk”
Clevelandban nyolcvanegy éves korában elhunyt Ctirad Masin. Katonai tiszteletadással temetik el, mert fivérével, a kaliforniai Santa Barbarában élő, két évvel fiatalabb Joseffel az ötvenes években az amerikai hadseregben szolgáltak. Az, hogy egykori hazájukat ki képviseli a gyászszertartáson, egyelőre nem dőlt el, a legújabb felmérések szerint ugyanis Masinékat a cseh polgárok többsége terroristáknak, közönséges gyilkosoknak tartja, csaknem ugyanennyien viszont hősként tisztelik őket. Mirek Topolánek még kormányfőként három éve emlékplakettet adományozott nekik, s a legmagasabb cseh állami kitüntetésre terjesztette fel mindkettőjüket, ám Václav Klaus államfő máig nem írta alá ezt a javaslatot. Édesapjukat viszont in memoriam tábornokká léptette elő.
Az idősebb Josef Masin neves cseh antifasiszta volt, aki – miután Hitler 1939-ban megszállta Csehországot – társaival együtt szabotázsakciókat szervezett, s illegális rádiókapcsolatot tartott fenn a Londonba emigrált csehszlovák kormánnyal. Így talált rájuk a Gestapo. Megkínozták, majd 1942-ben kivégezték. Két fia az 1948-as kommunista hatalomátvétel után illegális ellenálló csoportot szervezett, amelynek terveit valaki elárulta. Ezért Ctirad Masint 1950-ben huszonkét hónapnyi szigorított börtönbötetésre ítélték, amelyet a hírhedt jachymovi uránbányában húzott le.
Kiszabadulása után öccsével és három társukkal elhatározták, hogy nyugatra szöknek. 1953 szeptemberében éjszaka rajtaütöttek az egyik vidéki rendőrőrsön, ahonnan fegyvereket raboltak. Az egyik szolgálatos rendőrt agyonlőtték, a másikat kloromformmal kábították el, majd elvágták a torkát. (Az utóbbi áldozat Oldrich Kasík őrmester volt, akinek a szülőfalujában emlékművet állítottak, amelyen máig az olvasható, hogy bűnözők ölték meg őt.) Masinék néhány nappal később megállásra kényszerítettek egy pénzszállító járművet, amelynek vezetőjét és kísérőjét ugyancsak agyonlőtték. Októberben pedig felfegyverkezve sikerült átszökniük a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol a cseh kommunista titkosrendőrség (StB) iratai szerint húszezer katona és rendőr üldözte őket. A hajszát kísérő tűzharcokban három német és egy szovjet katona halt meg. A dezertőrök közül kettőt elfogtak, és később Prágában kivégeztek őket.
Masinék és egy társuk, Milan Paumerel viszont átjutottak Nyugat-Berlinbe, majd az Egyesült Államokban telepedtek le. Itt vállalkozóként tevékenykedtek, miután több éves szolgálat után kiléptek a hadseregből. Washington Prága többszöri kérésére sem volt hajlandó kiadni őket, a rendszerváltás után pedig megszüntették az eljárást ellenük. Édesanyjukat viszont 1955-ben bűnpártolásért huszonhat év szigorított börtönre ítélték. A fogságban halt meg.
Társuk a koreai háborúban is harcolt, a rendszerváltás után hazatért, tavaly hunyt el. Temetésén Mirek Topolánek és több cseh jobboldali politikus is részt vett. Masinék viszont azt hangoztatták, hogy szülőhazájukban még nem számoltak le a kommunistákkal, szerintük Václav Havel is csak bábfigura volt a markukban, miként utódja, Václav Klaus is az. Ezért máig nem hajlandók hazatérni, Ctirad Masin még a végrendeletében kikötötte, hogy hamvait addig ne hozzák haza, ameddig a kommunisták uralkodnak Csehországban. Halála előtt adott utolsó interjújában élesen bírálta azokat, akik igyekeztek mentegetni a tetteiket: – Embertelen rezsim ellen minden eszközzel harcolni kell. Azért ragadtunk fegyvert, hogy minél több kommunista kreténnel végezzünk, s minél nagyobb kárt okozzunk nekik – szögezte le.
Ez a nyilatkozat, majd pedig a halálhír ismét indulatos vitákat lobbantott fel nemcsak a cseh politikusok, hanem a hétköznapi emberek között is. A legnagyobb példányszámú cseh napilap, a Mladá fronta Dnes gyorsfelmérése szerint olvasóik 51 százaléka gyilkosoknak, alig valamivel kevesebben pedig hősöknek tartják őket. Karel Schwarzenberg külügyminiszter már közölte, hogy gyógykezelése miatt nem vesz részt a temetésen. Petr Necas kormányfő még nem döntött. Néhány napja úgy vélekedett, hogy az akkori világban hidegháború volt, Csehországban pedig diktatúra, e történelmi tények alapján kell megítélni Masinék tetteit. A szenvedélyes vita – amely valójában az elmúlt század eseményeinek értékeléséről szól – nyilván tovább folytatódik, mert Prágában bejelentették: egész estés film készül Masinék életéről, Jan Novák dokumentumregénye alapján, amely hat éve az egyik legnagyobb cseh szakmai kitüntetést, a Magnesia Litera díjat kapta.
