Az iraki háborút megelőző időszak legnagyobb hibája volt Szaddám Huszein néhai iraki államfőt összemosni Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat egykori vezetőjével - írta vasárnap közölt visszaemlékezésében az akkori washingtoni brit nagykövet, aki bírálja Tony Blair volt brit miniszterelnök korabeli álláspontját is.

A The Sunday Telegraph az iraki háború kitörésének közelgő tizedik évfordulója, március 20. alkalmából átfogó összeállítást közölt, megszólaltatva az események kulcsszereplőit. A lapnak írt cikkében Sir Christopher Meyer, Nagy-Britannia akkori washingtoni nagykövete annak a véleményének ad hangot, hogy mivel Blair „kritikátlanul támogatta" az Irakkal szembeni amerikai politikát, lehetetlenné vált az amerikai döntéshozatal kedvező irányú brit befolyásolása.

Meyer szerint az egykori munkáspárti brit miniszterelnök feketén-fehéren, az amerikai keresztény jobboldalnál is vallásosabb hevülettel szemlélte a világot, és ennek eredményeként járult hozzá Nagy-Britannia - a brit külügyminisztérium és a washingtoni nagykövetség ismételt figyelmeztetései ellenére - az iraki háború előtt és után elkövetett hibákhoz.

A diplomata szerint a legsúlyosabb hiba az volt, hogy Washingtonban és Londonban úgy tekintettek Szaddám Huszeinre és Oszama bin Ladenre, mintha a volt iraki elnök és az al-Kaida két éve megölt vezére „egyazon anyagból lett volna gyúrva". Huszeinnek valójában semmi köze nem volt az al-Kaidához, és ha lettek volna is tömegpusztító fegyverei, azokat soha nem adta volna át a Bin Laden vezette terrorhálózatnak - írta Meyer. A volt nagykövet szerint a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül, ám Irak továbbra sem „a demokrácia paradicsoma", a 2003-as iraki invázió stratégiai haszonélvezője pedig Irán lett, amely kiterjesztette befolyását Irakra.

Sir Mike Jackson tábornok, aki az iraki háború idején a brit vezérkari főnök volt, a The Sunday Telegraph vasárnapi összeállításában azt írta, hogy a háború előtt „politikai idegesség" uralta a brit kormányt, amely el akarta kerülni azt a látszatot, hogy az iraki háború elkerülhetetlen. Sir Mike szerint „kissé későn" született meg a brit politikai döntés arról, hogy Nagy-Britannia katonai erővel részt vesz az iraki invázióban, és ez óhatatlanul lerövidítette a fegyveres erők felkészülési idejét. A tábornok szerint a washingtoni neokonzervatívok nem számoltak azzal, hogy a katonai győzelem után milyen bonyolult feladat lesz az iraki nemzetépítés, így nem látták előre, hogy Huszein eltávolítása után politikai űr keletkezik Irakban. Ezt a hibát csak tetézte az iraki biztonsági erők feloszlatásáról hozott döntés - írta a volt brit vezérkari főnök.