Fegyelmezett katonákat akar Orbán a külügyben
Az euróövezetet sújtó reálgazdasági válság még jó ideig fennmarad, s a magyar diplomáciának továbbra is ebben a válságövezetben kell helytállnia – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai nagyköveti értekezlet nyitó előadójaként. Vigasztalásként hozzátette: Magyarország a válságkezelésben remekül teljesített, messze jobban, mint a krízist kirobbantó Nyugat. De még így sem mi vagyunk az élen, hanem három olyan közép-európai ország (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), amely a mienknél lényegesen kisebb adósságterhet cipel. A miniszterelnök kritikusan szólt a válság nyugati kezelésének módozatairól, mert azok újabb államadósságot halmoztak fel.
Problémát jelentett az is – hangsúlyozta Orbán Viktor –, hogy a német gazdaság versenyképessége messze meghaladja az unió déli peremének mutatóit, s az érintett országok helyzete, legfőképpen Görögországé szinte reménytelen. A német gazdasághoz szervesen kapcsolódó közép-európai régió viszont jobb helyzetben van, bár kivonni Magyarország sem tudja magát a teret, időt, piacot és befolyást veszített Európai Unió politikájának következménye alól. A miniszterelnök kiemelte: meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés az államadósság ismételt növekedéséhez vezessen, s e téren célzást tett az új francia elnök, Francois Hollande elképzeléseinek kockázatára.
Pár évvel ezelőtt még sikeressé válhatott az a közép-európai ország, amely átvette a nyugati gazdasági modelleket, de ez mára megváltozott. Ma az a jó és sikeres politika, amely a nemzeti érdekeket szolgálja. Ez persze olykor harcos, máskor kreatív diplomáciai munkát igényel. De a külügy állománya mindig is híres volt magas intellektuális színvonaláról, élcelődött a miniszterelnök, hát most itt van egy olyan feladat, amihez különös kreativitás kell: ez pedig a magyar kormány politikájának külföldi képviselete. Orbán Viktor nem hagyott kétséget a felől, hogy a nagyköveteknek a kormány nemzetstratégiáját kell képviselniük, egyfajta diplomáciai mankóval megtámogatva azt. Mint mondta: a konfliktusok abból adódnak, ha a misszióvezetők más kontextusban értelmezik munkájukat, mint a kormány. Orbán szerint jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni.
Kovács László egykori szocialista külügyminiszter kérdésére válaszolva a miniszterelnök nem tartotta problémának, hogy időnként konfliktusok alakulnak ki az európai intézmények és Magyarország között. Szerinte vannak kifejezetten jó konfliktusok, ezek egy része eleve tervezett volt, a magyar politikai vezetés felkészült ezekre, s a viták nagy részét meg is nyerte. Ilyenek voltak a tehermegosztás politikájából származó konfliktusok, amikor bankadóval, az egyes szektorokat terhelő különadóval, tranzakciós és egyéb adókkal – a lakosság kiadásait könnyítendő – igyekeztek megosztani a terheket, amelyek az érintettek részéről persze nemtetszést váltottak ki.
A magyar kormány továbbra sem tervez változtatni a tehermegosztás eddig bevált politikáján – szögezte le a miniszterelnök – és megkockáztatta, érhetik még meglepetések Brüsszelt e téren. Előrebocsátotta, hogy fel vannak készülve az újabb vitákra, amelyeket az válthat ki, hogy a kabinet non profittá kívánja tenni a rezsiket terhelő szolgáltatásokat, például az energiaszolgáltatást. Ha vitákat provokál is, ez még mindig járhatóbb út, mint az IMF által javasolt módszer a nyugdíjak esetleges csökkentéséről, ami Magyarországon politikai megfontolásból kivitelezhetetlen lenne. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök nem lát ellentmondást a keleti, az Ázsia felé történő nyitás és a nyugati integrációs elkötelezettség között. Anélkül, hogy önkritikát gyakorolt volna, amiért az első Orbán-kormány idején ő sem pártolta a „kommunista rezsimekkel” való együttműködést, kiemelte, hogy fel kell számolni az ideológia-vezérelt diplomáciát és a praktikusságot előtérbe helyezve a keleti régiók felé kell fordulni, ahol pénz, fellendülés és versenyképesség van.
Bizalmi válság Európával
A miniszterelnök meglehetősen kendőzetlenül beszélt arról, hogy európai szinten a pénzügyi válság már átcsapott politikai, vagy inkább „vezetői” válságba. Véleménye szerint a brüsszeli vezetők és az európai államok polgárai között bizalmi válság van, s meg kell akadályozni, hogy ez a bizalmi válság átterjedjen a nemzetállamokra is. Mint mondta: pár évvel ezelőtt Európában még nem lehetett választást nyerni uniós ígéretek nélkül. Ma viszont szinte képtelenség választási sikert aratni EU-barát politikával. Martonyi János külügyminiszter köszönetet mondott a misszióvezetőknek azért, mert komoly szerepet vállaltak a magyar kormány elleni támadások kivédésében. E téren Bécs, Berlin, London, Párizs és Washington járt az élen. A helytállásnak más módozatai is voltak – célzott a külügyminiszter a tripoli magyar nagykövet, Marton Béla háborús körülmények között végzett munkájára. Most hasonló a helyzet Szíriában is, ahol a harckocsik alig száz méterre vannak a magyar nagykövetség épületétől. De misszióvezetőnk a helyén marad, ameddig csöppnyi esélye marad arra, hogy segíthessen, s persze nincs közvetlen életveszélyben. A szomszédságpolitikáról szólva a külügyminiszter dicsérte a magyar-román kapcsolatok elmúlt két évét, s hozzátette: a másik félnek kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát, akarja-e a barátságot.
Felszólalt a nagyköveti értekezlet külföldi díszvendége, Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) főtitkára is, aki szerint szervezete segítheti az Európai Unió és Ázsia kapcsolatainak építését. Picuvan az MTI jelentése szerint kiemelte, szervezete számára az Európai Unió inspirációt jelent, de nem szolgálhat modellként, hiszen a két integráció sok szempontból nagyon eltérő, ezért az ASEAN-nak saját helyzetének, körülményeinek megfelelő megoldásokat kell találnia. Mint mondta, az ASEAN országai Kína, India, Ausztrália, Japán és Korea között helyezkednek el. Az a céljuk, hogy központi helyzetükből adódóan e dinamikusan növekvő régió centruma legyenek.
