A francia szocialisták második embere szerint Európának – egyik fő alapértékéhez híven – szolidárisnak kell maradnia a fejlettségben még lemaradó tagországokkal szemben. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor késlekedés nélkül az Európai Bírósághoz kellene fordulnia, amiért az Orbán-kormány megsérti a bírák függetlenségét és a sajtószabadságot. – Magyarország kapcsán ma nem csak a költségvetési hiány vagy a Magyar Nemzeti Bank státusza jelent problémát. Aggasztónak tartjuk Orbán Viktor és a Fidesz politikáját, azt a törekvést, hogy a hatalmon lévő politikai párt teljes ellenőrzése alá vonják az államigazgatást. Szolidárisak vagyunk a nyitott és sokszínű, a politikai váltógazdaságot lehetővé tevő, demokratikus Magyarországért küzdő erőkkel – hangoztatta az 52 éves politikus, aki Francois Hollande, a francia szocialisták államfőjelöltje képviseletében jött Budapestre. Désir részt vett a Milla március 15-i budapesti tüntetésén, találkozott Mesterházy Attila MSZP-elnökkel valamint különböző hazai civil szervezetek képviselőivel.

Désir csütörtökön délelőtt ellátogatott Gyöngyöspatára is, hogy a helyszínen tájékozódjon az ottani roma kisebbséget ért atrocitásokról. Szintén aggasztónak nevezte, hogy Orbán elnéző a szélsőjobboldallal szemben, fut a Jobbik után és elhibázott gazdaságpolitikáját próbálja autoriter-nacionalista ígérgetés-dömpinggel maszkírozni.

Az európai parlamenti képviselő úgy látja, a válság miatt számos országban fenyeget egy nacionalista-populista „elcsúszás”. Az unióban többséget képviselő konzervatív erők kizárólag megszorításokon alapuló politikája csak fokozza a társadalmakban felgyülemlő dühöt. Bizonyos politikai erők viszont pont a nacionalista-populista retorikával próbálják megtartani szavazóikat, akik előtt a gazdaságpolitika területén már csúfosan leszerepeltek.

Az öt hét múlva esedékes francia elnökválasztás és a Nicolas Sarkozy államfő támogatottságának emelkedését először jelző felmérések kapcsán Désir azt mondta: a közvélemény-kutatások szerint Hollande be fog kerülni a második körbe, s ott le tudja győzni a hivatalban lévő köztársasági elnököt. – A franciák változást akarnak, becsapottnak érzik magukat Sarkozy beváltatlan ígéretei miatt. A kampány nem ért véget. Az utolsó pillanatig azon dolgozunk, hogy meggyőzük a szavazókat – tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogyan kell elképzelni egy Francois Hollande vezette Franciaországot, az általánosságok szintjén maradó válaszokat kaptunk. – Belpolitikáról külföldön nem beszélünk – hangzott el. Konkrétumok említése nélkül annyi kiderült, a francia szocialisták az oktatásba, a jövő ipari ágazataiba, például a megújítható energiák termelésébe és az ilyen technológiák fejlesztésébe akarnak fektetni.

Az elhangzottakból az sem vált teljesen világossá, honnan lenne mindehhez pénz. Désir az európai baloldali pártok által már régóta sürgetett euró-kötvények kibocsátását, illetve a nemzetközi pénzügyi tranzakciók szabályozását és megadóztatását emlegette. Ugyanakkor szükségesnek nevezte a költségvetési fegyelmet, az adósság és hiánycsökkentést, de a gazdasági növekedés megtámogatásához elengedhetetlennek tartja a nagy közös európai projektek elindítását.

A francia-német viszony messze túlmutat a vezetők közötti esetleges nézetkülönbségeken – mondta Désir arra a felvetésünkre: nem zavaró-e, hogy miközben az Obama-adminisztráció a hírek szerint már felvette a kapcsolatot Hollande-dal, a szocialista jelöltet nem fogadta sem Angela Merkel német kancellár, sem más európai konzervatív kormányfő. Ha Hollande lesz a párizsi Élysée-palota következő lakója, elindul a párbeszéd Merkellel – fűzte hozzá. Igaz, ez a szocialista államfőjelölt által sürgetett reorientáció mentán fog haladni, amibe a gazdasági válságra csak megszorításokkal válaszoló európai pénzügyi stabilitási paktum újratárgyalása is beletartozik.

Hollande uniós politikájának része a közép-, és kelet-európai államokkal folytatott együttműködés, Sarkozy szocialista kihívója ennek demonstrálására ment el Lengyelországba. További külpolitikai súlypontként a Földközi-tenger térségét, az arab tavasz nyomán létrejövő új rendszerekkel való párbeszédet és a Közel-Keleten sokasodó válságok megoldását sorolta fel Désir. A transzatlanti viszonyról azt mondta: Sarkozynek inkább a republikánus George W. Bush-sal volt jó a viszonya, mint a demokratapárti Barack Obamával. Hollande-ot és Obamát szerinte sokkal több programbeli hasonlóság köti össze. Mindketten a progresszió hívei, mindketten a társadalmi javak igazságosabb elosztása és nem utolsósorban egy átláthatóbb nemzetközi pénzügyi rendszer mellett állnak ki.

Désir szerint a kormányt kell büntetni, nem a lakosságot