Kilométerekben méri a hovatartozást az argentin elnök
A Falkland-szigetek tegnap ünnepelte az argentin megszállás alóli felszabadulásának harmincadik évfordulóját. A megemlékezéseket kihasználva az argentin elnök az ENSZ dekolonizációs bizottsága előtt bejelentette, mindenképp tárgyalni akar David Cameronnal a szigetek hovatartozásáról. Fernandez szerint ugyanis mind a történelem, mind a földrajz Argentína álláspontját támogatja. Utóbbi esetben az elnök arra hivatkozik, hogy az argentinok által Malvin-szigeteknek nevezett terület Dél-Amerika kontinentális talapzatához tartozik. – Hogyan mondhatja azt valaki, hogy a szigetek brit terület, mikor Nagy-Britannia 14 ezer kilométerrel arrébb van? – kérdezte az elnök, és hozzátette, Nagy-Britannia azért élvez elsőbbséget, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. – A Malvin-szigetek ügye kihívás, hogy át tudjuk-e lépni az idejétmúlt előítéleteket. A világ megváltozott, új játékosok vannak a színen – tette hozzá Fernandez.
A Falkland-szigetek két képviselője is felszólalt az ülésen, és azt követelték, hagyják, hogy saját maguk határozzák meg, hova akarnak tartozni. Az egyikőjük szerint a szigeteknek különálló identitása van, ez az ott élő emberek hazája. – Egy modern világban nem szabadna tolerálni, hogy Argentína megpróbál minket lesöpörni a színről, csak azért, hogy kielégítse teljesen megalapozatlan vágyait – mondta Mike Summers, aki megpróbált átadni egy megbeszéléseket szorgalmazó levelet is az elnöknek. A képviselőnek azonban nem sikerült közel férkőznie Fernandezhez, az argentin külügyminiszter pedig nem vette át a dokumentumot, hanem azt kérte, küldjék el neki a nagykövetségre.
Hosszú ideje sürgeti az ENSZ bizottsága is a két felet, hogy végre üljenek le a tárgyalóasztalhoz. A brit kormányfő azonban hallani sem akar a tárgyalásokról. Cameronnak jó oka van, hogy ne kezdjen egyezkedni az argentinokkal. A Falkland-szigeteken ugyanis Nagy-Britanniának áll a zászló: a szigeten élők nagy része brit állampolgárnak tartja magát. Ráadásul a falklandi kormányzat nemrég bejelentette, 2013 első felében népszavazáson döntenek majd, hova akarnak tartozni. Cameron kijelentette, bármi lesz is az eredmény, tiszteletben fogják tartani, és ezt kéri az ENSZ-től is.
Argentína 1982. április 2-án foglalta el a szigeteket, a megszállás 74 napig tartott. A felszabadulás harmincadik évfordulójáról a szigeteken és Nagy-Britanniában is megemlékeztek tegnap: a háborús veteránok egy katonai parádé keretében meneteltek a Felszabadulási Emlékmű elé, és rótták le tiszteletüket a 255 katona és három civil halott előtt, a londoni kormányzati épületeken pedig kint lengett a falklandi zászló. A háborúban nemcsak a briteknek, hanem az argentinoknak is voltak halottai, összesen 650 katonát vesztettek a háború alatt.
Cameron csütörtöki, falklandi kormányzat előtt tartott beszédében azt üzente Argentínának, hogy a brit kormány nem akar agresszívan fellépni az argentinok ellen. A katonai készültségről szóló hírek és a nukleáris fenyegetés pedig túlzás, az argentin kormány propagandája. – A fenyegetés nem elég, a szigetek lakóit nem tudják megfélemlíteni, a brit kormány ugyanis bármelyik pillanatban kész fellépni a falklandiak jogaiért. Ameddig brit területhez akarnak tartozni, addig ahhoz is tartoznak.
