Hét bűnös a világ legnagyobb ipari katasztrófájában
Bábut készítettek minden vádlottról, és az ítélethirdetés előtti napokban felakasztották őket India-szerte az 1984-es bhopali katasztrófa túlélői. – Nem akarunk pénzt, azt akarjuk, hogy bitófára küldjék a felelősöket – mondta a The Hindu című napilapnak a hetvenéves Santi Dévi, aki férjét veszítette el a katasztrófában.
A vád azonban „csupán” gondatlanságból elkövetett emberölés volt, amiért két év a legmagasabb kiszabható büntetés. A Union Carbide India nyolc munkatársára pedig (közülük egy időközben meghalt) épp ekkora büntetést szabott ki tegnap a bíróság. A hetvenes-nyolcvanas éveikben járó vádlottak azonban óvadék ellenében azonnal távozhattak. Valószínűleg fellebbezni fognak.
Indiai és amerikai bíróságokon még számos per folyik az ügyben, ez volt azonban az első ítélet, amelyet meghoztak a huszonöt éve történt, tízezrek életét követelő gázömlés ügyében. E per vádlottai között csak a vállalat indiai ágának alkalmazottai voltak, az akkori amerikai többségi tulajdonos ellen másik per folyik.
A túlélők és a jóvátételt követelő aktivisták szerint az ítélet nem elég: nem bír olyan elrettentő erővel, amely rábírhatná a külföldi befektetőket, hogy mindent tegyenek meg egy hasonló tragédia elkerülésére. – Szomorú precedenst teremt az ítélet. A katasztrófát egy közlekedési baleset szintjén kezeli. Ez a igazságszolgáltatás katasztrófája, és ezzel a kormány cserben hagyja az indiai embereket – mondta a Reutersnek egy aktivista, Szatinat Szarangi.
Eredetileg az amerikai anyavállalat akkori vezetőjét, Warren Andersont is vád alá helyezték, ám ő soha nem jelent meg indiai bíróság előtt, holott Újdelhi nyomást gyakorolt Washingtonra, hogy adja ki a New Yorkban élő vállalatvezetőt az indiai hatóságoknak.
A bhopali volt a történelem egyik legtöbb halálos áldozatot követelő ipari katasztrófája. 1984. december 3-ára virradóra mérgező gáz (metil-izocianát) szabadult ki a növényvédőszereket gyártó indiai üzemben, Bhopal közelében – idézte fel az MTI. Órák alatt mintegy nyolc-tíz ezer – hivatalos közlés szerint három és fél ezer – ember fulladt meg a várost, elsősorban annak is a nyomornegyedeit beborító, fojtogató gázfelhőben. Az indiai hatóságok szerint az áldozatok száma azóta 15 ezerre nőtt, de az üggyel foglalkozó aktivisták szerint csaknem 25 ezren haltak meg a mérgezés következtében.
A gyárat a baleset után azonnal bezárták, három vezetőjét őrizetbe vették. Végül senkit sem vontak felelősségre, a szabotázst emlegető Union Carbide pedig 1989-ben peren kívüli megállapodás keretében 470 millió dollár kártérítést fizet az indiai kormánynak (az eredeti követelés 3,3 milliárd dollár volt).
Bhopal azóta is mérgez, egyes számítások szerint hatszázezerre tehető azoknak a száma, akik a katasztrófa egészségügyi következményeivel kénytelenek élni. Szakértők szerint az elhagyott üzem továbbra is szennyezi a város ivóvizét, ezért máig gyakoriak ott a daganatos megbetegedések, születési rendellenességek, vese- máj- és bőrbetegségek. Az indiai kormány mindezt tagadja.
