- Az ellenzék választási győzelme esetén ki lehet még szállni veszteség nélkül a szerződésből?
- Kiszállni ki lehet, akár pénzügyi veszteség nélkül is, de nem lesz könnyű az oroszoknak elmagyarázni. Tehát a két ország kapcsolatát erősen ronthatná egy ilyen lépés. Az persze nem egyértelmű, hogy a mai ellenzék valójában hogyan viszonyul a paksi atomerőmű bővítéséhez, hiszen 2009-ben a Gyurcsány-kormány javaslatára – meglepő módon a Fidesz politikusainak teljes támogatásával – enyhítették az atomtörvény szigorú előírásait. Humorizálhatnék, de aligha lehet azon mosolyogni, hogy a magyar politikai elit egészen addig gázpárti volt, amíg nem valósultak meg a gázinfrastruktúra fejlesztései Magyarországon. Amikor elkészültek a hatalmas gáztárolók, ezzel a térségben számottevő előnyt szereztünk, és ezt kihasználhattuk volna. De ugyanaz a politikai elit már másnap atompárti lett! Vagyis nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy az ország vezetői elsősorban azokat a technológiákat kedvelik, amelyeknél aktuálisan nagyobb beruházási projektek lehetőségét látják.
- Egyébként a paksi bővítést bíráló fideszes Illés Zoltán azt mondta, hogy az adófizetői pénzből finanszírozott állami nagyberuházásokból jó sokat lehet lopni – lapunkban korábban már idéztük a politikus véleményét még 2008-ból. Ez a magyarázat?
- Egyértelműen nagy a kísértés itthon és külföldön is, hisz minél nagyobb a beruházás, a politikusokon annál nagyobb a korrupciós nyomás.
- Egyébként a korszerűsített magyar gázerőművek teljes kapacitással dolgoznak?
- Ellenkezőleg, erőműveink kihasználtsága alacsony, mert a válság óta az itthon előállítottnál lényegesen olcsóbban is beszerezhető az áram a nemzetközi piacon. Ma még 2017-re is lehet megawattóránként 44 euróért villamos energiát vásárolni; a gázerőmű ugyanezt 60-70 euróért képes előállítani. A most készülő új brit atomerőmű 111 eurós garantált árat kap megawattóránként, a Roszatom Törökországban épülő, számunkra mintául szolgáló erőműve is 90 euró feletti árra kap garanciát, és reálisan számítva Paks is hasonló áron dolgozna. Európában senki sem lát olyan nagy dinamikájú iparfejlődést, amely miatt hirtelen megnőne az energia iránti kereslet, és indokolt lenne a magas ár. A Nemzetközi Energiaügynökség a következő két évtizedre legfeljebb egyszázalékos villamosenergia-növekményt prognosztizál Európára, ez Magyarországra vetítve legfeljebb hét-nyolc százalék igénynövekedés a következő tíz évben. Pakssal viszont 2025-ig a kínálatot 35-40 százalékkal növeli meg a kormány, amire eddigi tudásunk szerint nem is lesz szükség.
- A kormány által elkészített nemzeti energiastratégia egyébként tartalmazza a paksi atomerőmű bővítését. Ha ez így van, akkor miért volt mégis meglepetés a szerződés bejelentése a szűk szakma számára is?
- Az energiastratégia hat szakmai forgatókönyvet tartalmaz, s abból a kormány mindenféle komolyan vehető érvelés nélkül kiválasztott egyet. Ha ez megvalósul, akkor a nettó 30 százalék áramot importáló Magyarországból 10 százalékos exportáló lesz. Bármennyire szerettük volna, soha nem sikerült elolvasnunk azokat az elemzéseket, hogy milyen makrogazdasági számításokra alapozva állítja a kormány, hogy a 40 százalékkal növelt áramtermelésnek, ráadásul a mai szemmel meglehetősen magas áron, lesz helye az európai piacon. Ez legfeljebb akkor történhet meg, ha a szén-dioxid-kibocsátás drámaian megdrágul, de ennek semmi jele. Ha nem, akkor a piac arra kényszeríti majd az atomerőmű menedzsmentjét, hogy veszteséggel értékesítse az áramot. Persze a kormány által felvázolt konstrukcióban ez a veszteség nem az erőművet, hanem az adófizetőket fogja terhelni, akik a megtérülés reménye nélkül finanszírozzák az adósságszolgálat évi csaknem 300 milliárd forintos terhét 21 éven át. Ráadásul az árampiac nem ér véget az országhatároknál, előfordulhat majd, hogy magyar adófizetők pénzén valamely más európai ország fogyasztóinak fogunk kedvezni. Ez lehet a következménye az átgondolatlan döntéseknek.
- Illés Zoltán egyébként öt éve még népszavazást akart a bővítésről. Erről ma már nem beszél, ahogyan a kormányzati lopások és a nagyberuházások összefüggéseit sem kritizálja. Illés ma már minderről mélyen hallgat. Ön egyetért a népszavazással?
- Sokszor visszájára is fordulhat egy népszavazási kezdeményezés, hisz nem lehet bonyolult ügyeket egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni. Őszintén mondom, hogy én sem mernék egyértelműen nyilatkozni arról, hogy a magyar energetikai rendszer számára mi lesz előnyös 2037-ben, amikor az utolsó jelenlegi paksi blokkot le kell majd állítani. Szeretném azt mondani, hogy atomerőmű nélkül is meg tudjuk majd oldani az ország energiaellátását, de százszázalékos biztonsággal azért nem merem állítani. Pedig látok komoly technológiai fejlődést a megújuló energiák felhasználásában, és a hagyományos gáz és szén felhasználása is jelentős mértékben korszerűsödött.
- Orbán Viktor először az áram árával indokolta az atomerőmű megépítését, később viszont már az energiafüggetlenség volt a magyarázat. Van szakmai konszenzus abban, hogy mi szól az erőmű megépítése mellett?
- Amellett semmi sem szól, hogy a 2020-as években üzembe álljon az atomerőmű, de az azt követő évtizedekben is csak akkor lenne szabad elindítani, ha a megújuló technológiák nem fejlődnek olyan ütemben, ahogy ma elgondoljuk. Vagy ha a világ vezető országai egyhangúlag úgy döntenek, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását radikálisan csökkentik. De erre egyelőre nem sok jel mutat. Az összekapcsolt európai energiarendszer korában teljesen értelmetlen szuverenitásról beszélni, hisz ebben a struktúrában az áramot eladó semmivel sem függetlenebb, mint a vásárló. Kétségtelen, hogy az orosz gázimporttól némileg függünk, de statisztikailag bizonyítható, hogy a válság óta hozzánk több gáz jön már be Nyugat-Európa felől, mint Oroszország irányából. Kétlem, hogy bárkinek is eszébe jutna, hogy Ausztria vagy Szlovákia elzárná a gázcsapot. Rá adásul ott a hatmilliárd köbméterre felnövelt gáztároló-kapacitás is.
- Az oroszoktól való pénzügyi függés veszélyesebbnek látszik.
- Persze, hisz a magyar állam akkora hitelt még soha nem vett fel, mint amekkorát most szándékozik, s ezzel 2044-ig évente csaknem 300 milliárdos adósságszolgálatot vállal az ország. Ez az igazi függés!
- A sietős döntés oka lehet „árukapcsolás” a gázzal, metróval?
- Írnak ilyeneket, de az oroszok szerintem külön kezelik ezeket a projekteket. Tény, hogy szeretnének több gázt eladni, a Roszatom pedig feltehetően az európai atomerőművek fő beszállítója kíván lenni. Ennyi.
- Mit szól ahhoz a kormánykörök által sem cáfolt hírhez, hogy hosszú távon a németeknek bővítjük Paksot?
- A legfrissebb statisztika szerint Németország a második legnagyobb európai exportőr Franciaország után. Ráadásul mindez az atomerőműveik részleges bezárása után értendő. Ugyanis ők – velünk ellentétben – folyamatosan építik a megújuló energiák feldolgozására alkalmas erőműveket, legutóbb a tengerparti szél hasznosítására telepítettek hatalmas berendezéseket. A német export gondolata illúzió.
- Szakmai becslésekből tudjuk, hogy a leendő atomerőmű jobb esetben 100milliárd forintos veszteséget termel, rosszabb esetben 500 milliárdos is lehet a deficit. Lázár János az évszázad üzletének minősítette a bővítést. De kinek üzlet ez?
- Valóban Lázár János bejelentésével kezdődött a múlt hét, de azzal zárult, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő már nem üzleti, hanem nemzetstratégiai kérdésnek nevezte a bővítést. Ez a kommunikációs fordulat is jól mutatja a projekt előkészítettségét.
- A paksi bővítést kommentálva, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz- és villamosenergia-piaci divíziójának vezetője, Varró László úgy nyilatkozott, hogy ha csak egy új blokk épülne Pakson, az is jóval több energiát állítana elő, mint amennyit a magyar piac fel tud használni. Egyetért?
- Tökéletesen, hisz ha a megújuló energiából, a napból és a szélből elő tudnánk állítani a magyar szükséglet húsz százalékát, akkor az egyik blokk akár felesleges is lehetne. Legalább erről kellene értelmes szakmai vitát folytatni.
- A fejlett országok egyre nagyobb mértékben hasznosítják a szél- és a napenergiát. Az Orbán-kormány első intézkedései között megvonták a kutatásra fenntartott pénzt. Érti, hogy miért?
- Kétségtelen, a két technológia kiszorítja egymást. Ugyanis a meglévő és a tervezett két reaktor képes lenne a magyar igények 80 százalékát kielégíteni. Ha emellett még lehetővé tennék a megújuló energia hasznosulását is – ami majdnem ugyanilyen teljesítményt jelentene –, akkor bizonyos esetekben el kellene dönteni, hogy valamelyik rendszert ki kell kapcsolni. Az atomerőművet leállítani technikai okok miatt nagyon költséges, viszont a már egyszer megépített szélkerék vagy napelem ingyen termel, ezért azt kiiktatni butaság lenne. Szerintem a két rendszer között meg kellene teremteni a megfelelő összhangot. A szél által termelt áram az atoménak a kétharmada, és egyre olcsóbb.
- Uniós vállalásaink között szerepel, hogy 2030-ig az ország energiaigényének 20 százalékát kellene előállítani az egyébként egyre olcsóbban elérhető forrásból. Ezt tudnánk teljesíteni?
A megújuló energia akkor is hasznosulni fog, ha a kormány nem támogatja. Ugyanis senkinek sem tilthatják meg a napelemek alkalmazását, aminek ma a megtérülési ideje körülbelül nyolc-tíz év, de ez az érték évről évre javul. Ha nem lett volna a rezsicsökkentés – amely a mai formában tartósan fenntarthatatlan –, akkor ez a technológia már most is rábírta volna az embereket az olcsóbb energia házilagos előállítására.
- Az igaz, hogy ha a lakásokat nálunk is szigetelnék, akkor megtakarítható lenne a Pak son termelt energia?
- Ez így van, minden valamirevaló tanulmány ezt mondja.
- Nemrég Sólyom László elárulta, hogy az ő hivatali ideje alatt Putyin elnök nála is lobbizott a paksi erőmű bővítése érdekében. Válaszul Sólyom tréfásan azt mondta, hogy hivatala már beszerezte azt a láncot, amellyel az államfő a paksi erőmű kerítéséhez bilincseli magát. Ma az utód, Áder János és a környezetvédő mozgalmak is passzívak, nem gondolja?
- Ha széles körben elterjed, hogy a kormány évtizedekre úgy adósítja el az országot, hogy cserébe egy feleslegesnek tűnő, drága atomerőművet épít, akkor szerintem lesz itt tömegmozgalom is.
