Vizsgálnák „Hitler pápájának” ügyeit
A The Sunday Times című lapnak nyilatkozva a rabbi azt állította, hogy Ferenc pápa szerint „a kérdés nagyon kényes, szükség van az alapos elemzésre”. Már nem a rabbi, hanem a brit újság teszi hozzá, hogy XII. Piusz a bírálói szerint nem tiltakozott eléggé, azaz szemet hunyt zsidók millióinak elpusztítása felett a második világháborúban, ezért egyesek „Hitler pápájaként” emlegették.
Abraham Skorka hosszú ideje ápol szoros barátságot a mostani Ferenc pápával, a korábbi Mario Bergoglióval, Buenos Aires egykori püspökével. Mint mesélte, tavaly szeptemberben tekintették át XII. Piusz ügyét, amikor egy hetet töltött a Szent Márta házban, ahol a pápa is lakik. Ez volt az első eset, amikor egy pápa és egy rabbi a Vatikánban egy fedél alatt töltött hosszabb időt.
A Sunday Timesban közölt nyilatkozatra Federico Lombardi, a vatikáni sajtóközpont igazgatója azzal reagált, hogy a XII. Piusz pápával kapcsolatos, még zárt dokumentumok megnyitása évtizedek óta a Szentszék irányelve, de még mindig időre van szükség az anyagok rendezéséhez. Tény, hogy VI. Pál – aki vatikáni államtitkár-helyettesként együtt élte végig Pacelli pápával a világháború tragédiáját – volt az első, akinek kezdeményezésére egy jezsuitákból álló bizottság szelektálta és tizenegy kötetben gyűjtötte össze az adott időszak dokumentumait, amelyek 1965 és 1981 között meg is jelentek a vatikáni kiadó gondozásában. A Vatikán titkos archívumának prefektusa azonban 2009-ben még további néhány évet kért az iratok katalogizálására.
A Szentszék XII. Piusz védelmében rendre arra hivatkozik: közvetve neki köszönhető, hogy az egyház, így templomok, kolostorok és hívők Európában majdnem egymillió zsidót mentettek meg, rejtegettek. Pacelli „semlegességekor” – így a magyarázat – abból indult ki, hogy a zsidók védelmének hatékony módja, ha a Vatikán kerüli a konfrontációt a hitlerizmussal. Így sikerülhetett például mintegy kétszázezer, katolikus hitre átkeresztelkedett zsidót kimenteni a náci Németországból.
A Vatikán egyébként csatlakozott azon semleges államokhoz, Spanyolországhoz, Portugáliához, Svájchoz és Svédországhoz, amelyek levélben tiltakoztak a magyar kormánynál a deportálások ellen. Sir Martin Gilbert brit zsidó történész, a holokauszt nemzetközileg elismert szakértője 2002-ben megjelent munkájában azt írta, hogy ekkoriban 25 ezer zsidót bújtattak Budapesten a katolikus hívek és az egyházi intézmények.
A német Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek óvatosan kezelte az ügyet annak ellenére, hogy a szentté avatási kongregáció bíborosai és püspökei már 2007-ben kezdeményezték Pacelli érdemeinek kinyilvánítását. Újabb két évig tanulmányozta egy bizottság a dokumentumokat, majd csak ennek pozitív eredménye alapján, 2009 végén nyilvánította XVI. Benedek „tiszteletre méltónak” XII. Piuszt. A boldoggá avatásához már csak egy hozzá fűződő csoda elismerése hiányzik.
Mario Bergoglio még Buenos Aires püspökeként 2010-ben, Az ég és a föld című, Skorka rabbival közös interjúkötetük kiadásakor arról beszélt, hogy az egyház nem fél az igazságtól, tehát meg kell nyitni az archívumot. Pápaként azonban, amikor tavaly októberben Róma zsidó közösségének küldöttségét fogadta az olasz főváros gettójában, már azt hangsúlyozta, hogy XII. Piusz jóváhagyásával a katolikus egyház, a hívők sokakat megmentettek, templomok, kolostorok fogadtak be rejtőzködőket.
Több okból is előtérbe kerülhetett a második világháborús egyházfő ügye. A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa májusban a Szentföldre, Betlehembe és Jeruzsálembe látogat. A másik aktualitás, hogy április 27-én esedékes XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli) pápa (1958–1963) és II. János Pál szentté avatása. Tavaly nyáron a vatikáni megfigyelők olyan értesüléseket közöltek, hogy Ferenc pápa mérlegelné, hogy XXIII. János esetéhez hasonlóan eltekintsen a szentté avatáshoz szükséges csoda bizonyításától XII. Piusznál is. Matteo Luigi Napolitano, a Történelmi Tudományok Pápai Bizottságának tagja akkor azt nyilatkozta, „csak a pápának van joga ilyen döntést hozni”.
Napolitano számos könyvet írt XII. Piuszról, és úgy vélte, hogy a világháború időszaka pápájának teológiai megítélése nem a történészekre tartozik. Ám Skorka argentin rabbi mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy Ferenc pápa és így a Vatikán egyelőre nem siet XII. Piusz szentté avatásával. Lássák előbb a kutatók, hogy milyen dokumentumok is vannak a Vatikán titkos archívumában.