Kis komputer fekete övvel
Az orosz állami atomenergetikai óriás, a Roszatom elnök-vezérigazgatója a Szovjetunió széthullásakor komszomolista barátaival létrehozott egy kereskedelmi vállalkozást. A zabpehelytől a cipőkig mindent el tudtak adni a fogyasztói társadalommal ismerkedő országban. A fekete-tengeri kikötővárosban, Szuhumiban 1962-ben született Kirijenko anyja orosz, apja zsidó származású volt, családi neve pedig ukrán.
– Ez remek keverék – mondta egy tévéinterjúban egy hónappal azelőtt, hogy 1998 április végén az akkori orosz elnök, Borisz Jelcin kormányfővé nevezte ki a Norszi olajtársaság vezetőjéből olaj és energiaügyi miniszterhelyettessé avanzsáló ifjút. Az eredetileg hajótervező-mérnök végzettségű, később a banki és pénzügyekben is megmerítkezett jeles tanuló minden idők legfiatalabb orosz kormányfője volt.
– Jelcin azt mondta nekem, hogy a politika az ő dolga. Hittem neki és ez hiba volt – nyilatkozta később visszatekintve a „15 percnyi hírnévre”, ami az ő esetében négy hónapot jelentett a miniszterelnöki székben. Bukása azonban szoros összefüggésben állt az 1998-as orosz pénzügyi válsággal. Miután kormánya az IMF-től felvett, és a gazdaságot felpörgetni hivatott hitel finanszírozására előbb az államkötvényeket, majd a rubelt is devalválta, egy ördögi spirál lépett működésbe. Tízmilliók látták semmivé válni megtakarításaikat, s Jelcin menesztette a kölyökképe miatt a népnyelvben „Kinder-meglepetésnek” is hívott felkaroltját.
Kirijenko, bár ódzkodott a politikától, mégis ott landolt. 1999-ben indult Moszkva főpolgármesteri posztjáért, majd a jobboldali reformista erők színeiben bejutott az állami dumába. Mindebben vállvetve támogatták egymást a jelcini korszak egyik nagy reformista ígéretével, Borisz Nyemcovval. Nyizsnyij Novgorod egykori kormányzójával még az 1980-as évek végéről, Gorkijból ismerték egymást.
A Jelcin egyik lehetséges utódjaként is emlegetett Nyemcov volt az, aki barátját az 1990-es évek elején Moszkvába hozta. S együtt próbálták leszerelni a feldühödött bányászokat is, akik blokád alá vonták a kormányzati központot, a Fehér Házat. Az igazi meglepetést azonban Vlagyimir Putyin keltette, amikor Kirijenkót a Volgai Szövetségi Körzet elnöki megbízottjának nevezte ki. A feladata lényegében egy olyan modell kialakítása volt, amely révén valamennyi kormányzó feltétlen hűséget esküdött a Kreml urának.
A „Kis komputer” pályafutását számos botrány is övezte. Hírbe hozták a szcientológiával, amit ő tagadott. A Novaja Vremja leleplező cikksorozata szerint 4,8 milliárd dollárt sikkasztott az IMF hiteleiből, ezt a vádat azonban végül nem sikerült rábizonyítani, s a hetilapnak vissza kellett vonnia a súlyos állításokat. A szívesen vadászó és horgászó, a japán küzdősportban, az aikidóban fekete övet szerzett Kirijenkót Putyin 2005 őszén tette meg a Roszatom első emberévé.
Az állami óriás azóta expanzióban van – külföldön is. A háromgyermekes családpapa pedig – a nyugati sajtóban publikált véleménycikkeiben – azt hirdeti, hogy az atomenergia több globális problémát segít megoldani. Például a szegény országokat sújtó élelmiszerhiányt. Kirijenko szerint a nukleáris eredetű olcsó áram révén az afrikai országok a sós vízből több édesvizet állíthatnának elő, s ezzel jelentősen növelhetnék mezőgazdasági termelésüket.
